Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-30
10 "A Magyar Országgyűlésnek természetesen jogában áll törvényt alkotni, de mert minket érint, nekün k is jogunkban áll azt észrevételezni" - fogalmazott a magyar jogszabály alapos szakmai elemzését sürgető Hrusovsky, aki szerint a kedvezménytörvény részletes ismerete híján Pozsony részéről igen csak korai azt állítani, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya van és diszkriminálja a szlovákokat. A vitaműsorban Vladimír Meciar exkormányfő, az ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mo zgalom (LSHZDS) elnöke kijelentette: pártja kivárja a szlovák kormány ellenlépéseit, s ha ezeket nem talá lja me gfelelőnek, akkor ha kell, nemzetközi intézményeknél keresi a megoldást. Meciar szerint Magyaro rszág a két ország közti alapszerződéssel ellentétesen jár el. Az alapszerződést szlovák részről annakidején kormányfőként aláíró Meciar a műsorban arra figyelme ztette az MKP parlamenti képviselőit, hogy ajánl atos lenne, ha tudatosítanák: ők elsősorban a Szlovák Köztársaság állampolgárai, és ne feledjék, hogy ennek az országnak az alkotmányra esküdtek fel. Az MKPt képviselő A. Nagy László, a szlovák parlament emberi- és kisebbségi jogi bizottságának eln ö- ke a vitaműsorban határozottan állította: igenis elkészült a szlovák ellentörvény tervezete. Ismeretei szerint ezt titokban a szlovák igazságügyi, a külügyi és a belügyi tárca közösen készítette elő, csak eddig hallgattak róla, jóllehet, ez a körülmény igen súlyos fordulatot jelent, ezért az MKP a koalíciós tanács elé viszi az ügyet. A. Nagy úgy ítéli meg, hogy a szlovák fél minden ellenkezése időszerűtlen, mert a kedvezménytörvényt a magyar törvényhozás má r módosította, de furcsamód a szlovák politikusok még mindig az eredeti törvén yről beszélnek. A. Nagy felszólította vitapartnereit: ugyan pontosítsák már, hol fogalmazódik meg a módos í- tott jogszabályban a területenkívüliség és a diszkrimináció? A vitapartn erek azonban a konkrét válasszal adósak maradtak. vissza Felzárkózni vagy elzárkózni – mondta Markó az RMDSZ belső választásán NSZ • 2003. június 30. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A státustörvénnyel kapcsolatos magyarországi , szomszédos államokbeli és ETbeli viták lezárását, a jo gszabály mielőbbi alkalmazását és a magyarországi pártcsatározások Erdélybe történő átültetésének leállít á- sát kérte állásfoglalásában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A szövetség belső válas ztásai nyomán, Marosvásárhelyen szombaton újjáalakult az RMDSZ kisparlamentje, a Szövetségi Képvis elők Tanácsa (SZKT). A testület élére Frunda György szenátort választották, és – Markó Béla javaslatára – ismét Takács Csaba lett az RMDSZ ügyvezető elnö ke. Az SZKTban nyolc frakció alakult, amelyek részben ideológiai, részben pedig regionális csoportosulások nyomán jöttek létre. A legnépesebb a Partiumi Frakció, amelynek 27 tagja van. A második legnagyobb frakciót, a Nemzeti Polgári Centrumot, a szövet ség belső ellenzékének képviselői hozták létre. Az SZKT előtt mondott beszédében Markó Béla úgy vélte, hogy az új, erős legitimitással rendelkező test ü- let fő célja az RMDSZ programjának végrehajtása, a magyarság szülőföldön való megtartása és versenyk é- pes sé tétele mind Romániában, mind pedig az EUban. Szerinte ehhez egységes szövetségre van szükség, amelynek a román politikai életben befolyása van, és amelyet Budapesten is meghallgatnak. Élesen bírálta Markó a Tőkés Lászlóféle Erdélyi Magyar Nemzeti T anács által rendezett fórumokat, am elyeken „magyarországi vándorelőadók legyávázzák az erdélyi magyarokat”, és „a baszk meg az ír példát” szegezik a mellüknek anélkül, hogy közölnék, pontosan kinek a gyermekeit is akarják „vágóhidra hajtani”. – Akik arról prédikálnak, hogy vegyük a sorsunkat a kezünkbe, azok éppen most ütik ki a sorsunkat a kezün kből – mondta Markó. A szövetségi elnök leszögezte: a romániai magyarság nem engedheti meg magának, hogy egységes politikai képviselet nélkül maradjon. – Felzárkózn i vagy elzárkózni, ez ma a választás tétje – jelentette ki.
