Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-27
valamint nem sértik a hatályos magyar jogrendet és megfelelnek a nemzetközi gyakorlatnak. Ennek alapján tervezzük a vízumdíjak csökkentését, a hivatal os úti okmánnyal utazók vízummentességét, a lehetõ leghosszabb érvényességû, többszöri beutazást és tartózkodást lehetõvé tevõ vízumok kiadását, egyszerûsített vízumkérdõív alkalmazását, az ifjúsági turizmus, diákcsere, üzleti, rokoni, baráti kapcsolatok á polásának elõsegítését célzó könnyítéseket. Fontosnak tartjuk, hogy Szerbia és Montenegró mielõbb teljesítse azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európai Unió vízumkötelezett államokat tartalmazó listájáról lekerülhessen. E cél elérése érdekében készek vagyunk támogatást nyújtani tapasztalataink átadásával az okmánymodernizálás, a vízumpolitika átalakítása, valamint az illegális migráció elleni küzdelem területén. Üdvözöljük Szerbia és Montenegró Minisztertan ácsa azon döntését, amely szerint 2003. május 29étõl egyoldalúan eltörölte a vízumkötelezettséget számos ország, többek között az Európai Unió tagállamai, valamint az újonnan csatlakozó országok állampolgáraival szemben. »Évek óta követeli a vajdasági magyarság a kettõs állampolgárságot. Az európai országok sorában van rá pozitív példa, hogy nagyon liberálisan kezelik az állampolgárság odaítélését. Vane arra lehetõség, hogy a határon kívüli magyarok is kapjanak kettõs állampolgárságot? -- A magyar alkotmányjog egyetlen, oszthatatlan magyar állampolgárságot ismer. A hatályos magyar szabályozás és az állampolgárság eddigi értelmezése megegyezik a nemzetközi normákkal és szokásokkal. Nemzetközi viszonylatban csak a tényleges, valós állampolgári kötelék ismerhetõ el. Korlátozott jogosítványokkal rendelkezõ állampolgári kategóriát a magyar és a nemzetközi jog sem ismer. Az ilyen "állampolgárságot" szorgalmazók kiindulópontja, hogy a magyar állampolgárságra való igényt (" alanyi jog") a magyar nemzethez tartozás alapozza meg. Azonban az állampolgárság az államhoz, nem pedig a nemzethez kötõdõ fogalom, illetve jogintézmény. A hatályos törvény értelmében külföldi csak abban az esetben szerezheti meg a magyar áll ampolgárságot -- más feltételek mellett -, ha állandó magyarországi lakos. Ugyanakkor a magyar állampolgársági jog egyáltalán nem zárja ki, hogy valamely szomszédos állam állampolgárságával rendelkezõ személy a magyar állampolgárságba honosí tható legyen, ha a honosítás egyéb feltételeinek eleget tesz. Magyar nemzetiségûek esetén a törvény kedvezményes honosítási feltételeket állapít meg, az egy éve magyarországi lakóhellyel rendelkezõ személy (szemben az általános 8 évvel) már kérheti a honos ítását. A magyar-jugoszláv relációban soha nem volt hatályban a kettõs állampolgárság kizárásáról szóló szerzõdés. »Magyarország jelenleg a külföldi befektetõk sorában a 17. helyet foglalja el Szerbiában. A szabadkai megbeszéléseken kedvezõ jelek mutatkoztak a jövõbeni befektetések serkentésére. Miért maradt eddig jószerével távol a magyar tõke a szerbiai privatizálástól? Nem volt gazdasági kényszer az újabb piac megszerzésére, vagy nem volt érdekes térség? Románia gazdasága semmivel sincs jo bb helyzetben, oda mégis több magyar tõke érkezett. -- Magyarországon már létrejött egy olyan vállalkozói csoport, amelynek a magyar piac nyújtotta lehetõségek már kicsinyek, s ezért szívesen keresi piacbõvítési lehetõségeit külföldön, elsõso rban a szomszédos országokban. Befektetési lehetõségeik ugyanakkor korlátozottak, s ezért eddigi tõkekivitelük a hazánkba beérkezõ mûködõ tõkének mindössze 10 százalékát érte el. Valóban igaz, hogy az amúgy sem nagy volumenû külföldi befektet ések sorában Magyarország mindössze a 17. helyet foglalja el Szerbiában. Ez -- a rendelkezésünkre álló adatok szerint -- értékben 1 millió EUR alatt van. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a jó pédaként felhozott Románia esetén hazánk csak a 13. helyet foglalja el a külföldi befektetõk listáján. A szerbiai privatizációs törvény magyarországi megismertetésére, népszerûsítésére 2001es elfogadása óta számos konferenciára került sor, többek között Budapesten és Szegeden is. A magyar vállalatok mutatnak érdeklõdést a szerbiai privatizálás iránt, de eddig még nem igazán tudtak bekapcsolódni. Ennek oka egyrészt a tõkehiány, másrészt pedig a minden eddigi erõfeszítés ellenére is még sok bizonytalansággal bíró gazdaságipénzügyi szabályozó törvényi háttér. Mindezek ellenére meggyõzõdésünk, hogy vállalataink szerény lehetõségeik ellenére is érdekeltek a szerbiai vállalatok privatizálásában. Ezért belgrádi és szabadkai külképviseleteink folyamatosan érdeklõdnek az ilyen lehetõségek iránt, és ezekrõl tá jékoztatják befektetõinket, leginkább az ITD Hungary révén. »A közvéleménykutatások szerint Ön a rendszerváltás utáni legnépszerûbb miniszterelnök. A határon túli magyarság körében viszont sokat rontott az anyaország kormányának megítélésébe n a kedvezménytörvény módosítása körüli huzavona. Kompromisszum született. Nem volt lehetõség arra, hogy
