Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-26
konfrontálódás csak még jobban összekovácsolja a tagállamokat, sőt még a közvéleményt is határozottan az európai alkotmány és az önálló európai k ülpolitika támogatására ösztökéli, mint azt az Eurobarométer által közzétett, friss közvéleménykutatási eredmények is igazolják. Ezért mindent el fognak követni annak érdekében, hogy belülről bomlasszák fel az EUt. Az Európai Unió paradoxona "Az ame rikaiaknak fel kell ébredniük – írja Andrew Sullivan Euroveszedelem című, a The New Republic legújabb számában megjelent cikkében – , és meg kell érteniük, mit jelent ennek, az USA globális hatalmával szemben kihívást jelentő új riválisnak a megjelenése. A z Európai Unió paradoxona, hogy kialakította a posztnacionalizmus kultúráját, és állítólag szemben áll az ellentmondást nem tűrő nemzetközi hatalomgyakorlással, ugyanakkor pontosan arra törekszik, hogy visszaszerezze azt a globális hatalmi pozíciót, amelye t Európa két világháború során és az amerikai évszázadban elveszített. Ha az EU meg tudja ezt valósítani, és lassan beolvasztja tagállamait egy egységes és nagyszabású, új politikai entitásba, igazi kihívást fog jelenteni Amerika számára Afrikában, a KözelKeleten és minden jelentős nemzetközi intézményben.” Giscard d’Estaing június 13án azt tanácsolta a kormányközi konferencián részt vevő államoknak, hogy ne nagyon térjenek el az alkotmánytervezet szövegétől, mert az komoly veszélyekkel járhat. "Megvizsg áltunk minden lehetséges alternatívát” – mondta sokat sejtetően. Ki tudja, talán azt is, hogy amennyiben az alkotmányozási folyamat megfeneklik, a kemény magot alkotó államoknak nem lesz más választásuk, mint a jelenlegi EU statusquón még radikálisabban tú llépő Európai Egyesült Államok megteremtése. vissza Strasbourg nyitott kaput dönget Népszava 2003. június 26. Szerző: Kepes Ferenc A Strasbourgban székelő Európa Tanács közgyűlése tegnap - nyilv ánvalóan nyitott kapukat döngetve - arra kérte a magyar kormányt és parlamentet, hogy a nemzetközi szervezetek bírálatait figyelembe véve módosítsa a 2001 júniusi kedvezménytörvényt és konzultáljon arról szomszédaival. Mint ismeretes, a törvényt az Országg yűlés már hétfőn módosította, mégpedig éppen a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően. Az elfogadott határozatot a közgyűlés emberi jogi és jogi bizottsága terjesztette be. A 13 pontból álló javaslat alapja a holland Erik Jürgens által a bizottság elé terjes ztett és a magyar javaslatoknak megfelelően már számos ponton módosított jelentés, továbbá a bolgár Lacsezar Tosev által a politikai kérdések bizottságában benyújtott jelentés volt. A határozat - a hétfői módosítást tudomásul véve és üdvözölve, ám saját, módosításra irányuló felszólításának ellentmondva - tartalmi kérdésekben már nem emel kifogást a kedvezménytörvény ellen, csupán a szomszédokkal való egyeztetést hiányolja. Hogyan történhetett, hogy a határozat a 2001es kedvezménytörvényt kifogásolja, s annak módosítását kéri, holott e törvényt az országgyűlés időközben módosította és ezt a módosítást maga a határozat is elismeri? - kérdeztük telefonon a Strasbourgban tartózkodó Tabajdi Csabát. Az MSZPs képviselő elmondta: a határozat szövege már elő v olt készítve és azt már nem akarták eldobni. Kiegészítették azonban olyan passzusokkal, amelyek tudomásul veszik az új helyzetet. Az ET közgyűlésében egyébként - egyebek között - éppen arról folyt a vita, alkothate véleményt a grémium egy olyan törvénymód osításról, amelyet nem ismer. Többen a küldöttek közül ki is jelentették: ilyen körülmények között nem tudnak demokratikus módon véleményt nyilvánítani. Az idő rövidsége miatt a képviselők valóban nem ismerhették a szöveget - mondta Tabajdi Csaba - "mert b ár odaadtam nekik a módosított törvény angol nyelvű fordítását, de annak áttanulmányozására csak Erik Jürgensnek, a holland jelentéstevőnek volt lehetősége". Ha a közgyűlés elé terjesztett határozattervezetben csak azt kifogásolják, hogy a törvényt nem e lőzte meg a szomszédokkal folytatott megfelelő konzultáció és ha arra szólítják föl Magyarországot, hogy egyezzen meg két szomszédjával - Romániával és Szlovákiával - akkor ez nem azt jelentie, hogy lényegében vétójogot
