Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-25
Mert a többség dönt -- mondtuk gyerekkorunkban valamilyen játék alkalmával, amikor csak ma- gunkat képviseltük, és fogalmunk sem volt arról , hogy esetleg létezik kétharmados többség is... Nos, a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egyetlen dologban lehetünk biztosak: most már azokat is megcáfolja és megszégyeníti, akik nemrégen még azt mondták, hogy nyilván nem fognak utazni, i skolásgyerekük sincs, munkát sem akarnak vállalni az anyaországban, de fontos számukra: az érzelmi kötõdések mellett kezükben tarthatnak egy jelképes, az együvé tartozást valamiképp dokumentáló igazol- ványt. Mint amikor magyarul is kiírják a helységnévtáblá kat, jelezve azt, hogy az országhatár mégsem jelent nemzeti elhatárol(ód)ást is, minden anyagi elõny nélkül. Azt hiszem, hogyha nincs a korábbi státustörvény, annak a létrehozása most föl sem merülne. Nem is csak amiatt, mert a mostani kormán y nem akarná, hanem azért sem, mivel mi, akik kívülre kerültünk, alig látnánk akár erkölcsinemzettudati értelmét is. Nem érzem jogosnak a követelõzést a határon túli magyarok részérõl, ha az anyaország az államot és a határát annyira szent d olognak tekinti, hogy a "légiesítését" sem szándékozik elfogadni. Akár státustör- vénnyel, vagy ennél talán többel: kettõs állampolgársággal. Hiszen ez utóbbit a szerb kormányfõ szinte fölkínálta. S hogy ki mit szól a "stárusmagyarságunkhoz"? A kit leginkább érint, az szinte nem emel kifogást. Lehet, hogy szorult helyzete miatt. Történetesen Szerbia és Ukrajna. Lázonganak viszont Szlovákiában és Romániában, miközben az elõbbi ország együtt megy az Unióba Magyarországgal, az utóbbi pedig 2007ben követi. Meglepõ, hogy még Horn Gyula sem érti, mibõl ered az ilyen szlovák föllépés. Azt hihetnénk ugyanis, hogy az uniós szabad határátjárás mindenki örömére vagy kénytelenkelletlen feloldja a határkér- dést, ami kicsit nemzetegyesítéssel is jár. Nos, ez a "kénytelenkelletlen" sejlik föl a háttérben. Meg a tria- noni trauma. Gyanítható, hogy a nemzetállamban gondolkodók -- bármennyire is közel kerültek az Unióhoz -- még mindig területvesztést látnak a státustörvényben. Beavatkozást a belügyekbe. Egy egységes Európá- ban? Légiesített határokkal? Szabad munkaerõáramlással? Elhiszem, tudathasadásos helyzetben lehetnek a román, a szlovák -- és elvileg a szerb és ukrán -- politikusok is, viszont a magyarok kevésbé. Melyikek? -- kérdezhetném. S meg is kell tennem. A múlt év õszén ugyanis a Máért állást foglalt a státustörvény ügyében, majd nemrégen ismét megtette, de már az újabb, mostani javaslatot támogatta. Erre mondja azt Kovács László külügyminiszter, hogy a határon túli magyarok 98 százalékát felö lelõ szervezetek támogatják a módosítást. Mégis fölvetõdik a kérdés, hogy amennyiben ez igaz, akkor hány magyart ölelnek föl azok a romániai történelmi magyar egyházak püspökei és érsekei, akik a régi törvény mellett állnak ki?! A különleges politikaimate matikai számadásba értelmet- len volna belebonyolódni. Érdemes viszont idézni a számomra ismeretlen Emo Philips adomáját, amit a napokban olvastam lapunkban: Egyszer egy számítógép megvert sakkban -- de aztán alulmaradt kickboxban. vissza FODOR István BP0060 4 230 MTIk1020 Kedvezménytörvény - szlovák lapvélemények a módosításról kod: jogalkotás/nemzetiség/újság/PRES/BELP fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2003. június 24., kedd ( MTI) - A magyar kedvezménytörvény azért félrevezető, mert nem kul- turális, hanem politikai célokat követ - írja keddi számában a jogszabály módosítását kommentáló szlovák baloldali lap, a Pozsonyban megjelenő Pravda. Küldetése szerint a kedvezménytörvén y a határon túli magyar kisebbség szaporodását hivatott segíteni oly módon, hogy pénzt kap az, aki magyar iskolába adja a gyerekét. "Történik mindez egy Magyarországon elfogadott és Szlovákiában alkalmazott törvény nyomán. Olyan törvény nyomán, amely azt h ivatott biztosí- tani, hogy a lehető legkevesebb magyar +fertőződjön meg+ a szlovák nyelvtől." A cikkíró úgy ítéli meg, hogy a gyorsított tempóban végrehajtott budapesti módosítással "Orbán Viktor mostanáig alvó sárkányát ébresztették fel". Mint írja, po ntosan az történt, amit Szlovákia nem akart: a ma- gyar kormány anélkül szerzett érvényt a módosításnak, hogy megvárta volna a nemzetközi szervezetek, köztük az Európa Tanács szerdán elhangzó bíráló jelentését.
