Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
24 Bizonyos jelek arra utalnak tehát, hogy a dokumentum kínossá vált a 42 éve alapított s 72 ország 89 konzervatív pártját összefogó CDI számára. A HVG megkeresésére nem rea gált a végrehajtó bizottság két tagja, a norvég kereszténydemokraták első embere, Valgerd Svarstad Haugland és az olasz képviselőház elnöke, a CDI 15 alelnökének egyike, Pierferdinando Casini sem. A Magyarországról szóló szöveg csak az EPP internetes honla pján szerepelt, de mindössze néhány napig, pénteken ugyanis már csak az emberi jogok kubai és mianmari (volt Burma) helyzetéről vele párhuzamosan hozott határozatot lehetett ott megtalálni. Az EPP elnöke, a CDI végrehajtó bizottságának tagja, a belga Wilf ried Martens viszont a múlt héten közleményben ismertette álláspontját, amely szerint az EPP osztja a CDI határozatában megfogalmazott aggodalmakat. Martens felhívta a figyelmet a szervezet legutóbbi kongresszusán, tavaly októberben, a portugáliai Estorilb an elfogadott határozatára, amelynek tartalmát továbbra is időszerűnek tekinti. Az említett okmány a Magyar Nemzeti Bank és a sajtó függetlensége mellett emelt szót. A CDI dokumentuma viszont ennél sokkal messzebb ment. A benne megfogalmazott hét vádpont a z emberi jogok magyarországi helyzetéről a FideszMPSZ kongresszusán május 17én hozott határozat szövegének fordítása. Miközben a lisszaboni okmány elfogadói külföldön hallgatásba burkolóznak, idehaza indulatos napirend előtti parlamenti szócsatát is kiv áltó belpolitikai vihart kavart a dokumentum. Kovács László külügyminiszter, szocialista pártelnök a kormány múlt heti ülése után kijelentette: a rendszerváltás óta eltelt 13 év alatt soha egyetlen magyar ellenzéki politikus sem kezdeményezte, hogy egy nem zetközi szervezet határozatban ítélje el az országot. A FideszMPSZ képviselői szerint viszont volt már ilyen eset, igaz, példaként nyilatkozatokat hoztak fel (például Magyar Bálintét a Liberális Internacionálé előtt), amelyekkel kapcsolatban viszont éppen a szocialisták emlékeztettek arra, hogy az Orbánkormány készített listát azokról, akik a sajtóban bírálták a kabinetet. Kovács diplomáciai lépéseket is kilátásba helyezett és közölte: a kormány kész fogadni a CDI képviselőit, hogy személyesen tanulmányoz zák az emberi jogok magyarországi helyzetét. Tóth Tamás külügyi szóvivő a HVG kérdésére elmondta: a szervezetnek formális meghívót nem küldtek ugyan, de a külügyminiszter bejelentése a CDI bármely képviselőjét feljogosítja arra, hogy Magyarországra jöjjön . Arról is beszámolt, hogy az első diplomáciai lépéseket már megtette a tárca, amely akkor sem mehet el szó nélkül a lisszaboni határozat mellett, ha azt a tanácskozás résztvevői pártpolitikusi minőségükben hozták meg. Sokan közülük ugyanis kormányfunkciób an vannak hazájukban. Tóth sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta azt az értesülést, amely szerint a lisszaboni értekezlet ilyen, kormányzati szerepet is betöltő résztvevőit kereste meg a Külügyminisztérium. Mint mondta, csak akkor adnak tájékoztatást, am ikor megszületnek e lépések eredményei is. Máskülönben az érintettek nyomásgyakorlásnak vélhetnék az ügy nyilvános kezelését. Kész vendégül látni a CDI képviselőit a parlament is - közölte Mandur László (MSZP), a törvényhozás alelnöke, aki sajtóértekezleté n hangoztatta: nem a bírálat fáj, hanem annak módja, hiszen a kifogásokat parlamenti keretek között kellene megvitatni, és az, hogy a vádak minden alapot nélkülöznek. A világ egyetlen felelős politikusa sem kérdőjelezte meg a magyarországi demokratikus fol yamatokat - mondta. Távolságtartóan nyilatkozott a határozatról az ugyancsak a CDIhez tartozó, de a végrehajtó bizottságban nem képviselt MDF elnöke is. Dávid Ibolya szerint a lisszaboni dokumentum sérti a nemzeti önérzetet, és még ha egyes tartalmi elem eivel egyet tud is érteni, a formával nem, mert nem tartja szerencsésnek sem kormányon, sem ellenzékben külföldi döntőbírót keresni. A FideszMPSZ úgy látja: a határozat nem Magyarországot, hanem a kormányt bírálja, mégpedig megalapozottan. "Ne a tükörben keressük a hibát, ha az nem kellemes képet mutat" - mondta például Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, aki az ellenzéki párt részéről elsőként nyilatkozott az ügyben. Orbán Viktor sokáig azzal hárította el a nyilatkozatot, hogy az aktu ális politikai ügyeket a külügyi bizottság elnöke és a frakcióvezető kezeli, ő nem vesz részt értelmetlen pártvitákban. Az ellenzéki vezért Kovács László is megpróbálta szóra bírni, s levélben szólította fel: saját szavahihetősége érdekében tényekkel bizon yítsa a vádakat. Válaszában a volt kormányfő egyebek közt ezt írta: "A FideszMagyar Polgári Szövetség szerint a magyar állampolgároknak joguk van gyülekezni, demonstrálni, szórólapot
