Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
22 e külső táborokban bírálnák el, mégpedig gyorsított eljárással, és akik végül engedélyt kapnak a letelepedésre, azokat valamilyen "igazságos" rendszer szerint osztanák szét az uniós tagországok között, az elutasítottakat pedig visszapaterolnák oda, ahonnan jöttek. A meghökkentő brit elképzelés nem nevez meg konkrét országokat, amelyek egyegy ilyen u niós menekülttábornak otthont adhatnának, de a nemzetközi sajtó például Ukrajnát, Horvátországot és Albániát emlegette. A HVG kérdésére azonban a brit javaslatot teljes mellszélességgel támogató Ausztria brüsszeli állandó EUképviseletén nyíltan kimondták: elsősorban Romániára és Bulgáriára gondolnak, mivel szerintük ezek az országok érdekeltté tehetők abban, hogy a területükön gazdagon tenyésző szervezett bűnözést visszaszorítsák, uniós tagjelöltként pedig elvárható tőlük, hogy betartsák a menekült- és emb eri jogokkal kapcsolatos nemzetközi konvenciókat, valamint az uniós csatlakozás ezekkel rokon, úgynevezett koppenhágai kritériumait. "Magyarország is visszaküldhetné ezekre a helyekre a menedékkérőit!" - jelezte a jelenleg évi 35 ezer menekültkérelmet elb íráló, de az életszínvonal növekedésével várhatóan egyre vonzóbbá váló Magyarország érdekét Hans Sellmer, a brüsszeli osztrák képviselet munkatársa. A menekültekkel foglalkozó civil szervezetek azonban nem látnak a méregtől. "Már maga az az állítás is ham is, hogy Európában van a menekültprobléma: az EU évi 400 ezer menedékkérőjével azonos számú menekültet tart el egymagában az összehasonlíthatatlanul szegényebb Tanzánia" - fakadt ki a HVGnek nyilatkozva Daphne ButelletPaquet, az Amnesty International (AI ) európai központjának brüsszeli szakértője. A háborús és más konfliktuszónákból menekülők többsége ugyanis csak a környező vidékig jut el, Európa mindössze 5 százalékuknak ad otthont. Tény, hogy sokan üldözöttnek adják ki magukat, holott csak jobb megélhe tést keresnek - ismeri el az AI , de ennek ellenszere egyrészt az, hogy az európai országok végre aktív és összehangolt bevándorláspolitikával álljanak elő, másfelől pedig, hogy a valódi menekültek kérelmét ne hosszú évek alatt, jelentős közköltséget fele mésztve bírálják el, a befogadottakat pedig hatékonyan integrálják a társadalomba. Az AI szerint a nemzetközi jogba ütköző brit javaslatnak az a lényege, hogy a gazdag országok helyett a szegényebbekre hárítsa át a menedékkérőkkel kapcsolatos nyűgöt. Jele ntős pénztámogatások mézesmadzagját fogják elhúzni a táborok befogadására kiszemelt országok kormányainak orra előtt - gyanakszik a szervezet, amely szerint bajos lesz ellenőrizni, hogy a tábort fenntartó országban az EUtól kapott menekültfejkvótát az elő írt módon költike el, s nem folyike el a pénz kézenközön. Emellett az unió határain kívüli táborokban nem lenne megfelelő garancia a kérelmezők - például tolmácshoz, jogi tanácsadáshoz, fellebbezéshez való - jogainak tiszteletben tartására, így ezek a t elepek újabb mágnesként vonzanák a legkiszolgáltatottabbak tudatlanságával és reményeivel visszaélő embercsempész- és más maffiákat, véli az AI. Egész Európában megdöbbenést és felháborodást keltettek azok a televíziós képsorok, amelyek egy évvel ezelőtt a franciaországi Calais melletti Sangattemenekülttáborból a Csatornaalagútban életük kockáztatásával Angliába szökő földönfutók százait mutatták. Az 1999ben mindössze 200 hajléktalan menekült átmeneti elszállásolására kialakított telep a következő 3 év során a nemzetközi embercsempészbandák kiemelt célpontjává vált, ahova a "szolgáltatásukért" súlyos pénzeket kérő maffiák a tábor tavaly decemberi felszámolásáig közel 70 ezer illegális bevándorlót szállítottak a harmadik világból, jelentős részben Afganis ztánból. Az AI és más nyugati emberi jogi szervezetek most attól tartanak, hogy az Európai Unió efféle "Sangatteokat" akar létrehozni a kibővülő integráció új keleti határai mentén. A brit javaslatot Ruud Lubbers, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, valamint az Európai Bizottság (EB) is megvizsgálta az elmúlt hetekben. Ám míg az előbbi csak az unió határain belül - a külső határokhoz közeli területeken - tartaná a nemzetközi joggal összeegyeztethetőnek közösségi menekülttáborok kialakítását, az EB szerint a " külső" megoldás is járható út. Az viszont már jogtalan lenne, ha a tagállamokból küldenék vissza a kérelmezőket ezekre a telepekre, vagyis nem csak azok kerülnének ideiglenesen oda, akik például egy háborús területen az ENSZ közvetítésével igényelnek mened éket az EUban. "Embertelen dolog volna visszaküldeni a menedékkérőket egy külső táborba, ha egyszer már az országunkban vannak. Egyébként is, kinek a költségén küldenénk vissza őket? Milyen szabályok szerint intéznék ott a dolgokat? A tábort befogadó orsz ágéi szerint, amelybe a kérelmező igyekszik?" - tett fel a számtalan, egyelőre
