Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
20 Magyar Hírlap 2003. június 19. Szerző: Molnár Norbert Szlovákia nem fogadja el a kedvezménytörvény új változatát. Mikulás Dzurinda mini szterelnök tegnap a kormányülés szünetében azt mondta: az új normaszöveg is területen kívüli hatályú. Mikulás Dzurinda nehezményezte, hogy a státustörvény tervezetét a magyar kormány a szlovák akarattal szemben fogadta el, s juttatta a parlamentbe. Egy szerûen ki se kérte Pozsony véleményét – nehezményezte. A szlovák kormányfő szerint a magyar eljárás ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, normákkal és a joggal. A pozsonyi kormányfő úgy látja, hogy a szlovák – magyar alapszerződés megfelelő keretet nyújtha t a problémák "eurokonform” megoldására. Szerinte a jövő heti V4es miniszterelnöki csúcson az AlacsonyTátrában, amelyen részt vesz Medgyessy Péter magyar miniszterelnök is, a témát nem veti fel, mert a kétoldalú problémákat nem ezen a fórumon kell megold ani. A szlovák kormány Dzurinda szavai szerint megakadályozza a törvény területen kívüliségét, s hogy érvényesítsék a jogszabály diszkriminatív elemeit Szlovákia területén. Nem részletezte azonban, hogy mire gondol. "Időben megtudják” – válaszolta az újsá gírók kérdésére. A szlovák kormánypártok korábban már elkészítettek egy úgynevezett ellentörvényt, amit azonban a státusvita végéig jegeltek. Elképzelhető, hogy a kormány is kidolgoz egy törvénytervezetet, amely például százszázalékos adóval sújtaná a Mag yarországon kapott oktatásinevelési támogatást. Bugár Béla, a kormányon levő Magyar Koalíció Pártjának elnöke korábban úgy nyilatkozott, ha a szlovák kabinet továbbra is mereven elutasító álláspontra helyezkedik, az MKP kiléphet a koalícióból. Igaz, könn yen előfordulhat, hogy a kormány belebukik már a parlament előtt lévő abortusztörvénybe is, ugyanis a kormányzó ANO az ellenzékkel együtt juttatta második olvasatba a liberális tervezetet. vissza Lélekbúvár román katonák M agyar Hírlap 2003. június 19. Szerző: Bogdán Tibor Döbbenten álltak a Hunyad megyei Cebe és Körösbánya környékén élők, amúgy békés földmûvesek, állattenyésztők, amikor a közelmúltban egy reggel hangosbeszélőkkel felszerelt gépkocsikról felszólították őke t: tegyék le fegyvereiket. De nyomban jött az újabb figyelmeztetés is, hogy tudniillik azt, aki vegyi fegyvert vet be, különösen megbüntetik. A megfenyegetett gazdák néztek nagyokat, de lassan csakcsak megnyugodtak: nem elmegyógyintézet páciensei ordítozn ak velük, hanem a román hadsereg lélektani akciók részlege, illetve a lélektani hadmûveletek központja tart náluk pszichohadgyakorlatot. Így már minden rendben volt. A román hadseregnek egyébként nem ez volt az első ilyen gyakorlata. Igaz, nem is csinálják túl sûrûn. Öt éve szervezték az elsőt Székelyföldön – nem véletlenül ott, hiszen az akkor "kezelt” konfliktus etnikai villongásokból indult, ehhez pedig nyilvánvalóa n pedagógiai célzattal is kisebbségek lakta térséget kell keresni. A téma most sem változott, az viszont mégiscsak feltûnő lett volna, ha ismét a székelyekhez mennek. Maradt tehát a Hunyad megyei Brad térsége – legalább Erdélyből nem kellett "kivonulniuk”. A Nyugati hegység 2003 fedőnevû hadgyakorlaton a román egységeknek ezúttal területkövetelő kisebbségek ellen kell fellépniük. "Történt” ugyanis, hogy – feltehetően a Balkán térségének megfelelő – a Gemfélsziget két állama, Coral és Opal között gyakoriak az etnikai konfliktusok. Most Coral behatolt Opal déli részére, az ott élő coral kisebbség védelmére. Merthogy azt az opali hatóságok elnyomják. Az akciót ráadásul támogatja a Coral Egyesítési Frontja (CUF) nevû terroristacsoport, amely autonómiát követel a félszigeten élő valamennyi corali etnikumú számára. Coral mellesleg politikailag elszigetelt diktatúra, amelynek politikája az opali coral kisebbség jogainak biztosítására és NagyCoral megteremtésére irányul, míg Opal a félsziget minden más államával j ó kapcsolatokat ápoló, demokratikus ország. Az ENSZ azonnali kivonulásra szólítja fel Coralt, és fegyverembargót rendel el mindkét országgal szemben, és azok végül beleegyeznek békefenntartók helyszínre küldésébe. Ezek pedig GFOR néven kétéves mandátummal meg is érkeznek a konfliktusövezetbe. Itt kerül a képbe Románia, amelyre a lélektani hadmûveletek megszervezésének kényes feladatát bízzák a GFOR parancsnoksági szintjén. Ez volt a forgatókönyv. A valóság pedig az, hogy a román alakulatok mindezt rendkívü l komolyan vették, és fel is vonultatták a lélektani hadviselés teljes kelléktárát. Nagy teljesítményû rádióadókkal, óránként
