Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
14 minden "bűnét" megbocsátanák, ha NagyBritanniát egykét éven belül beterelné a közös valutát használó eurózónába. A nagy uniós osztozkodásból, amelynek során kis- és nagy tagállamoknak arányos képviseletet kell biztosítani az uniós intézmények élén, Franciaország sem maradhat ki: övé lesz az eurózóna jegybankjának szerepét betöltő Európai Központi Bank elnöki tiszte. A jelenlegi elnök, a holland Wim Duisenberg utóda JeanCl aude Trichet lehet. Mivel jövő novemberben távozik a Romano Prodi vezette Európai Bizottság, nagy kérdés, hogy ki követi a testület élén a hazájában állítólag ismét politikai szerepre készülő olasz politikust. Az uniós "vetésforgó" szabályai szerint most a kis és közepes országoknak van joguk a jelöltállításra, de egyelőre több azoknak a száma, akik nem vágynak a brüsszeli bürokrácia irányítására. Közéjük tartozik Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, akit luxemburgi kollégája, JeanClaude Juncker látna szívesen a poszton. Hírek szerint fölmerült Wolfgang Schüssel osztrák politikus neve is, ám neki aligha felejtik el az uniós fővárosokban, hogy első kormányában összeállt Jörg Haider populista pártjával. A jövőre csatlakozó országok képviselőit egyelőre nem emlegetik az EU irányító tisztségeinek várományosai között. vissza Beleszólnának az uniós döntésekbe - A kormánynak és a nemzeti parlamentek együtt kell működnie az EUcsatlakozás után Népszava 2003. június 19. Szerző: A rató Judit A kormány és a nemzeti parlament viszonyát az uniós csatlakozás után törvényben kell szabályozni, hogy egyértelmű legyen, mely EUs döntésekben szükséges az Országgyűlés jóváhagyása a kormány számára - többek között ez hangzott el a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának tegnapi nyílt napján. A parlament és a kormány integrációs együttműködéséről a parlamentnek kétharmados törvényt kell hoznia, olyat, amely rugalmas rendszert biztosít - közölte Szili Katalin, az Országgyűlés elnök e a parlament alkotmány- és igazságügyi bizottságának tegnapi nyílt napján. Hozzátette: a házszabályt is módosítani kell majd. Szili két fontos szerepet és elérendő célt nevezett meg a magyar parlament számára az EUcsatlakozás után: az unió előtt álló vit ák lefolytatását és a kormánynak nyújtandó legitimációt, hiszen, mint mondta, ez utóbbival a kabinet tárgyalási pozícióját erősíthetik. "Cserébe" viszont a kormánynak teljes körű tájékoztatást kell nyújtania az Országgyűlésnek - tette hozzá a házelnök. Meg jegyezte: a cél az, hogy a nemzeti parlamenteknek saját kormányaikon keresztül nagyobb beleszólásuk legyen az uniós döntéshozatalba. Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság MSZPs elnöke a Népszavának azt mondta: a Szili által említett törvényt a parlame nt meghozhatja az uniós csatlakozásig, sőt már a következő ülésszakban dönthet róla. Közölte: nem lesz könnyű meghatározni, hogy a parlament a kormány mely uniós döntéseibe szólhasson bele, erről többféle elképzelés is van. Vastagh azt is elmondta, hogy az uniós csatlakozás után szorosabb együttműködésre lesz szükség a kormány és a parlament között, hiszen új témák jelennek meg. Az MDF azon fölvetését, hogy az EP képviselőknek évente be kelljen számolniuk a nemzeti parlamentnek, Vastagh gesztus értékűnek n evezte, ami erősítené az EP képviselők és a nemzeti parlament kapcsolatát. Szerinte nem merül föl alkotmányos aggály amiatt, hogy a közvetlenül választott magyar parlament tagjai előtt számolnak be a szintén közvetlenül választott EP tagjai. Ha a törvényb e be tudják venni, hogy ez mintegy fórumként működjön, akkor az MSZP akár támogatja is a fölvetést. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság fideszes tagja lapunknak azt mondta: kulcskérdés, hogy az EU működésével kapcsolatos kérdésekben együttműködés és kapcsolat legyen a kormány és a parlament között,
