Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-18
14 Fordulat a D jindjicsügyben Népszava 2003. június 18. Váratlan és meghökkentő fejlemények merültek fel kedden Zoran Djindjics halálával kapcsolatosan: a belgrádi központi börtön egyik dolgozója azt állította, szemtanúja volt annak, hogy a meggyilkolt miniszterelnök személyesen járt a merényletért felelősnek tartott zimonyi klán vezetője, Dusan Spasojevics Siptar zimonyi villájában. Szlavomir Bandjur a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) által szervezett sajtótájékoztatón azt is mondta, hogy amikor Siptar egy másik klánve zetővel együtt a börtönben ült, több alkalommal járt nála Cedomir Jovanovics miniszterelnökhelyettes, a maffia harmadik, még szökésben lévő vezetőjének, Milorad Lukovics Legijának a társaságában. Bandjur szerint a látogatásokat hivatalosan rögzítették a b örtön nyilvántartásában. Belgrádban nagy megkönnyebbüléssel fogadták, hogy az Egyesült Államok folytatja Szerbia és Montenegró pénzügyi segélyezését, amit korábban a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködéstől tett függővé a washingtoni kor mányzat. Colin Powell amerikai külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a délszláv államközösség együttműködik Hágával, ezért kiérdemelte az Egyesült Államok idei, 110 millió dolláros segélyét. Az Európai Parlamenti képviselők választásáról szóló törvényjav aslat nagy részében egyetértenek a parlamenti pártok, de a Fidesz továbbra is elutasítja a külképviseleti szavazás elektronikus úton való lebonyolítását - derült ki a javaslat tegnapi parlamenti általános vitájából. vissza Fi desznem az elektronikus voksolásra Népszava 2003. június 18. A Fidesz kivételével valamennyi frakció összességében elfogadhatónak és támogatandónak ítélte meg az Európai Parlament (EP) tagjainak választásáról és jogállásáról szóló törvényjavaslatot teg nap a parlamentben. Az előterjesztésről alapvetően egy ponton folytatódott a vita: a külképviseleti szavazás módjáról. A javaslatot a kormány törvényalkotási programja szerint már márciusban el kellett volna fogadnia a parlamentnek, de a kabinet csak május ban nyújtotta be a tervezetet. Ezt többször azzal indokolták, hogy a kétharmados többséget igénylő javaslatról, mely az uniós tagság szempontjából alapvető fontosságú, ne az Országgyűlésben folyjanak nagy viták. Az egyeztetést már januárban megkezdték, ám a javaslat sok tekintetben azóta nem változott, az előterjesztő a külképviseleti szavazást elektronikus úton javasolja lefolytatni. A Fidesz azonban ezt a megoldást nem támogatja, számukra csak az elfogadható, ha a 95 külképviseletre választási bizottságok at küldenek ki, melyekbe a parlamenti pártok is delegálnának tagokat. Lamperth Mónika belügyminiszter expozéjában azt hangsúlyozta, hogy az elektronikus külképviseleti szavazásnak megvannak a garanciái és azt is bizonyítani tudja vele az ország, hogy a v oksolást korszerű technikával tudja lebonyolítani. A fideszes Salamon László viszont azon a véleményen van, hogy az elektronikus szavazásnak nincsenek meg a garanciái és az pártja számára elfogadhatatlan. Azt is kifogásolja, hogy a külképviseleti választás i irodák tagjait a Külügyminiszérium javaslatára az Országos Választási Iroda vezetője bízza meg. Salamon közölte: bár a törvényjavaslat nagyja elfogadható, azt csak a külképviseleti szavazáshoz benyújtott módosító indítványaik támogatásával együtt tudják megszavazni. Az MDFes Herényi Károly azt mondta, az elektronikus szavazásnak megvannak a megfelelő garanciái, amelyek a visszaéléseket ugyanúgy kizárják, mint a hagyományos voksolásnál. A frakcióvezető szerint jól előkészített javaslatról van szó, amely szakmailag Európában is kiállja a próbát. Az SZDSZes Eörsi Mátyás közölte: ha választási bizottságokat küldenének külföldre, az azt jelezné, hogy Magyarország még nem érett az uniós tagságra. A korábbi kisebb vitát kiváltó kérdések közül a zárt listás re ndszert mindegyik párt elfogadhatónak tartja, ám az SZDSZ ismét hangot adott annak, hogy a nyílt listát jobbnak tartják. Az 5
