Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-18
11 A kormányzati megállapítás igazságtartalmát azonban erősen vitatják. Az NBC például történelmi dokumentumokra hivatkozva emlékeztetett rá, hogy az 1939 előtti 760 ezres lélekszámú romániai zsidóság felét lemészárolták, "legtöbbjüket a Szovjetunió területén , ahova a nácibarát Ion Antonescu deportálta őket”. Az AP azt elevenítette fel, hogy több romániai városban is zsidó pogromok voltak, például 1941ben Iasiban több mint 12 ezer embert öltek meg román és német katonák. Izraelben nem feledik azt sem, hogy E mil Constantinescu volt államfő egykor beismerte: román területen zsidók százezreit gyilkolták meg. Hasonlóan nyilatkozott korábban Adrian Nastase kormányfő és Mircea Geoana külügyminiszter is. A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet ugyancsak hamisnak nevezte a kormány állítását, és egy a közelmúltban megjelent, nemzetközi és a román levéltár anyagaira építő tanulmányra hivatkozott, amely NagyRomániában élő zsidók lemészárlásáról szól. A kolozsvári zsidó közösség elnöke, Goldner Gábor szintén bírálta a kabinete t, majd hozzátette: bár a fasiszta gyilkosok kultuszát tiltó rendelet már több mint egy éve életbe lépett, az országban sokfelé még mindig utcák viselik Antonescu nevét. A román jogszabályok szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntethető, aki ta gadja a holokauszt tényét, jelen esetben éppenséggel a román kormányt. Tiltakoznak a cigány szervezetek is, emlékeztetve rá, hogy a holokauszt idején e közösség 36 ezer tagját deportáltatta és gyilkoltatta meg Transznisztriában az Antonescurendszer. vissza A szegényebb államok támogatják, a franciák ellenzik a bővítést Magyar Hírlap 2003. június 18. Szerző: Kósa András Több uniós országban sem látják szívesen az újonnan csatlakozókat – derül ki egy a szervezet tizenöt tagállamában készített felmérésből. A megkérdezettek elégedettek az euróval, az uniós alkotmány kidolgozásáért felelős konvent munkájáról azonban alig tudnak valamit, az Európai Unió kormányaként funkcionáló Bizottságban pedig ragaszkodnának az "egy állam egy biztos” elvéhez. Jelentősen csökkent a bővítés támogatóinak a száma az elmúlt fél évben a tagállamokban, és ma már Franciaországban az emberek többsége nem örül az újak uniós felvételének. Sőt mára Belgiumban és Ausztriában is többen ellenzik, mint támogatják a bővítést – derül ki a z Eubarometer legújabb felméréséből. Még szerencse, hogy a tagállamoknak a csatlakozási szerződések ratifikációjához nem kell népszavazást tartani. Érdekes, hogy az írek, spanyolok, görögök és portugálok mintegy kétharmada örül a bővítésnek, holott a fejl etlen régiók támogatására létrehozott strukturális alapok elosztása során éppen ezeknek az országoknak jelentenek majd konkurenciát a jövőre taggá váló államok. "Nem ismerik, de örülnek neki” fogalmazhatnánk az unió alkotmányával kapcsolatban: a megkérdez ettek 63 százaléka támogatja az egységes alaptörvény kidolgozását, az ezzel megbízott Konventtel kapcsolatos kérdésekre azonban a legtöbben a "nem tudom” választ adták. Leginkább az unió intézményeit érintő kérdések izgatják őket: a jelenleg 20 tagú Európa i Bizottság estében akkor is ragaszkodnak az egy ország egy biztos elvéhez, ha a testület 25, majd 2728 tagúra bővül. Legszívesebben pedig közvetlenül választott elnökre bíznák az EU vezetését. Sikertörténetnek a közös valuta bevezetése: az eurózóna lako sságának háromnegyede örül az új pénznek, és ma már a dánok is szívesen fizetnének vele. A megkérdezettek több mint fele szerint országuk számára jót hozott a tagság. Még a legeuroszkeptikusabb britek sem lépnének ki azonban a szervezetből: mindössze egyn egyedük kifogásolja a tagságot. vissza Meciar, Szlovákia lassan hulló csillaga Magyar Hírlap 2003. június 18. Szerző: Molnár Norbert Tizenkét éve megdönthetetlen a pártjában Vladimír Meciar. A hét végén például ismét eln ökké választották, ami viszonylag könnyen ment, miután ellenfele nem volt. Pártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom – Néppárt (HZDSLS) eközben az egyszerûség kedvéért Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommá (LSHZDS) alakult. A legerősebb szlo vák ellenzéki párt azonban ezúttal inkább a konstruktív ellenzékiség hangoztatására helyezte a hangsúlyt, mintsem a vagdalózásra. Ezt a szerepet átvette már tőlük a populizmusra hajlamos
