Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-03
Vereséggel felérő győzelemmel zárult a múlt hét végi Magyar Állandó Értekezlet, a Máért. Győzelemmel, mert a teljes szétesést és a további nyilatkozatcsaták nagy részét elkerülendő, Kovács Lászlóéknak sikerült aláíratniuk a záródokumentumot a résztvevők többségével. Vereséggel, mert ami a bársonyterítő s asztal mellett és a mikrofonok mögül oly "magyarosnak" hangzik, az a gyakorlatban megvalósíthatatlan szófüzérré degradálódik. S ami talán még ennél is szomorúbb a határon túli magyaroknak, a zárónyilatkozat szinte bekezdésenként hajítja át a kedvezménytö rvénynek becézett, haláltusáját vívó macskát az EU udvarába. Ahol, a szöveg szerint, egyszer majd újraegyesülünk, s kivétel nélkül minden magyar gondja megoldódik. Európai zakóba préselődve. Addig viszont túlélni kell, s kérdés, hogy mondjuk tíz év múlva hány határon túli magyar fog Brüsszelben toporogva várni a nagy nemzeti összeölelkezésre. Amire, természetesen, ott adják meg a startlövést, nem pedig Budapesten. Köztudott, az uniónak borsódzik a háta a pozitív diszkriminációtól is, így a mai magyar korm ány kénytelen volt fűszermentessé tenni a státustörvény végrehajtását, egyáltalán a zárónyilatkozat szövegét. Markó Béla RMDSZelnök szerint nem gond, hogy a "magyar nemzethez való tartozás" kifejezés elejéről leszedték az "egységes" jelzőt. Pedig tudhatná , a dolog ennél sokkal érzékenyebben érinti a határon túli magyarok lelkületét. Persze, a "megmaradás" elsősorban pénzkérdés. Budapesten máris kong az oktatási támogatás feliratú buksza, az anyaországban tanuló középiskolásokat pedig a szülőföld vonzásána k szlogenjével próbálják hazatuszkolni. Néha olyan érzésem támad, hogy Magyarország EUcsatlakozásával egyszeriben nyűggé váltak a határon kívül rekedtek, akik - budapesti olvasatban - örökké csak kunyerálnak valamit. Az uniósdi mindenre gyógyír, népolvas ztó kazán. Így nem kell csodálkozni Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő visszautasító magatartásán. És nem szabad elfeledni, hogy a szlovákiai magyarok életszínvonala messze felülmúlja az erdélyiekét vagy a kárpátaljaiakét, ezért Bugár Béla, a szlovákiai Ma gyar Koalíció Pártjának elnöke könnyen beállt harmadiknak Markó és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője mellé. Ami elegendő húzóerőnek bizonyult a zárónyilatkozat aláíratásához. A Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdas ági Magyar Demokrata Párt nemje kevés volt a Máért széteséséhez. A kedvezménytörvénynek és Magyarország athéni EUs szignójának eddigi legnagyobb vesztesei a kárpátaljai magyarok. A zárónyilatkozatban üres szópufogtatásként zeng, hogy a Máért üdvözli és t ámogatja Ukrajna hosszú távú elkötelezettségét az "európai struktúrákhoz történő stabil kapcsolódása mellett", miközben a vízumkényszer bevezetésével a kárpátaljai magyarok bekeretezhetik és falra akaszthatják magyarigazolványukat. Ez a fajta igazolvány a tulajdonosának igazából két, pénzben mérhető előnyt jelenthet: félárú utazást Magyarországon és oktatási támogatás megpályázását otthon. Ajánlom a politikusoknak, titokban lessék meg egyszer, milyen "lelkesedéssel" fogadják a félárú utazási kedvezményt ig énylőket a határhoz legközelebbi vasútállomások pénztárainál. És az utazóknak szánt megjegyzéseket is érdemes felírni. Mert ha valaki mondjuk Brassóból Budapestre akar utazni a magyarigazolványával, akkor Románia területén, a kürtösi határállomásig kifizet i a teljes árat, ott átül a Lökösházára menő személyre, "megszponzorizálva" a kalauzt, Lökösházán az igazolványával megveszi a félárú jegyet Budapestre és vissza, s türelmesen kivárja a következő vonatot. S ha netalán a 20 ezer forintos oktatási támogatást is szeretné megkapni, akkor pályázatot ír, s reménykedik, hátha meg is kapja a pénzt. A tavalyi romániai kérelmeknek a tizedét sem fizették ki, így aztán például a Zsil völgyében az ígéretekkel teletűzdelt tulipános mundér becsületét a dévai Szent Ferenc Alapítvány mentette meg. Bőjte Csaba szerzetes 3 millió forintot gyűjtött össze olyan magyarországi magánszemélyektől, akik úgy érezték, becsületbeli kérdés betartani az ígéreteket - háromszáz kisiskolás kapott fejenként 10 ezer forint támogatást. Persze ó hatatlanul csurrant belőle számos érdekmagyarnak is, akik kizárólag az ígért húszezres miatt íratták gyermeküket magyarba.
