Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-13
megnevezni nem kívánó más forrás lapunknak elmondta: a lisszaboni tanácskozáson gyakorlatilag vita nélkül fogadták el az Orbán Viktor alelnök által beadott határozatot. Meg sem fordult a fejükben, hogy ezzel Burmá hoz vagy Kubához hasonlítanák Magyarországot (e két országról is elmarasztaló szöveget fogadtak el). Egy másik CDIforrás a magyar belpolitikai harc kíméletlenségével magyarázza, hogy a Fidesz is külső támogatókat keres – „ahogy nyilván a szocialisták is”. Az ügy itthoni folytatásaként tegnap nyilatkozott lapunknak az MDF elnöke. – Az MDF nem tartja szerencsésnek a határozatot. Számos kritikai észrevétel elfogadható ugyan, a formával azonban a demokrata fórum nem ért egyet – nyilatkozta Dávid Ibolya. Az M DF elnöke szerint a határozatban megfogalmazott kritikáknak itthon kell hangot adni. – Én azzal sem értettem egyet, amikor az Antallkormányról és a rendszerváltásról valótlan állításokat fogalmaztak meg: amikor nemzetközi pártszövetségeken és a külföldi s ajtón keresztül üzengettek haza belpolitikai kérdésekben – tette hozzá. Dávid felhívta a figyelmet arra, hogy noha az MDF ta gja a kereszténydemokrata szervezetnek, a határozatot megfogalmazó elnökségben nincs képviselője. A magyar parlament által választott ombudsmanok szerint nem történt kedvezőtlen irányú változás az alapvető politikai és állampolgári jogok területén a legut óbbi választások óta. Erről egybehangzóan nyilatkozott az MTInek Lenkovics Barnabás általános, Péterfalvi Attila adatvédelmi, valamint Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Salgó László országos rendőrfőkapitány az általa vezetett testületet politikai rés zrehajlással vádoló határozattal kapcsolatban hangsúlyozta: a rendőrség törvényesen működik, a mindenkori kormányzathoz lojális. A nemzetközi gyakorlatban – „a sötét diktatúráktól eltekintve” – példa nélküli a lisszaboni döntés – jelentette ki Simai Mihál y akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke. Az alapvető emberi jogok érvényesülését számos ismert szervezet vizsgálja. Több jelentésben is szerepelnek Magyarországot elmarasztaló állítások. Ezek elsősorban a közmédiumok helyzetével és a rendőrségnek a ro mákkal szemben alkalmazott módszereivel, általában a cigányság diszkriminációjával kapcsolatosak. A határozatban érintett vádpontok túlnyomó többségét nem támasztják alá. Ivan Fischer, a londoni székhelyű Amnesty International magyar ügyekkel foglalkozó s zakértője lapunknak elmondta: a jelenlegi kormány tevékenysége idején sem merült fel kifogásuk a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás vagy a gyülekezési jog gyakorlatával szemben. Ezen a téren a Freedom Housetól (FH), amely évente vizsgálja a szabadságjo gok érvényesülését, kifejezetten jó osztályzatokat kaptunk, szemben „például” Burmával és Kubával. A sajtót szabadnak, függetlennek tartja az FH, azzal, hogy „bizonyos politikai beavatkozás továbbra is zavarólag hat a médiára”. A Helsinki Bizottság elítélt e, hogy a rendőrök a tavaly nyári Erzsébet hídi tüntetést gázsprayvel és gumibottal oszlatták fel. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának áprilisban ismertetett jelentése azt tartja aggasztónak, hogy nincs átfogó törvényi erővel bíró óvintézkedés a diszkriminá cióval szemben. Kifogásolta a bizottság a romák „általános” diszkriminációját, a rendőri letartóztatások során fellépő bántalmazásokat. Másféle – így a lisszaboni határozatban sorolt – kifogásokat nem fogalmaztak meg. A politikai viták bíróságra viteléve l kapcsolatban Bárándy Péter igazságügyminiszter hangsúlyozta: az érintett politikusok hibáztathatók azért, ha a bíróság elé visznek nem oda való ügyeket. A gyülekezési jog korlátozására vonatkozó kitétel kapcsán arra hívta fel a figyelmet: legfeljebb cs ak a rendőrségnek a be nem jelentett tüntetésekkel kapcsolatos erőtlen fellépése okozhat problémát e téren – közölte Bárándy. MTI)
