Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-12
Bár vagy ötezer módosító indítvány érkezett a Valéry Giscard d’Estaing vezette konventelnökség által készített uniós alkotmánytervezethez, úgy tûnik, az utolsó pillanatban a veterán francia politikusnak si kerül némi engedmények árán elfogadtatnia elképzeléseit a parlamenterekkel és a kisebb tagállamokkal egyaránt. Giscard d’Estaingt sokan vádolták azzal, hogy a nagyobb államok érdekeit képviseli, és a vita addig jutott, hogy 16 állam már az addig sokat bír ált nizzai szerződés intézményi megoldásait akarta viszontlátni az alkotmányban is. A magyar kormányt képviselő Balázs Péter is úgy vélte: ragaszkodni kell az abban lefektetett egy ország – egy biztos elvhez, illetve a kettős többség meghatározásához. Gisc ard d’Estaing végül azt a kompromisszumot ajánlotta, hogy a szerződés intézményi szabályai maradjanak érvényben 2009 novemberéig. Ez a többséget kielégíteni látszik, mert bíznak benne: akkor úgyis újra lehet kezdeni a vitát. A legfontosabb kompromisszumo k Európai Tanács: Két és fél évre, egyszer újraválasztható elnök. Feladata az ülések előkészítése, levezetése. Miniszterek Tanácsa: minden szakminiszteri tanácsot másmás ország minisztere vezet egyegy évig. Európai Bizottság: létszáma megegyezne a t agállamokéval, de egyszerre csak tizenötnek lenne szavazati joga. Az Európai Bizottság elnöke: a parlament választja meg az Európai Tanács előterjesztése alapján. Európai Parlament: létszáma 736ra nőne, 34 új területen kap közös döntési jogot. Kettő s többség: a minősített többségû döntéshozatalhoz a tagállamok egyszerû többsége mellett az általuk képviselt lakosságnak el kell érni az EU népességének 60 százalékát. Nizzai szerzôdés: az EBre és az EPre vonatkozó előírásai 2009 novemberéig életben maradnak, és a szavazati jogok átalakítása még három évvel elhalasztható. Mindenesetre a magyar javaslatok közül egy sem köszön vissza a szövegtervezetben. Szájer József több európai konzervatív képviselőtársával és a pápával együtt a kereszténység me gjelenéséért lobbizott, de istenre még felekezetektől és vallásoktól független utalás sincs a szövegben – ahogyan a kisebbségek bizottságáról vagy a felvételünk feltételéül szabott koppenhágai kritériumok közösségi normaként való előírásáról sem. Utóbbit B alázs szorgalmazta, mint ahogy azt is, hogy egy "négy- kerék meghajtású” elnöki rendszer – melyben egyszerre kétkét ország látta volna el az EU elnöki feladatait – váltsa fel a jelenlegi féléves soros elnökséget. Lesz viszont kettős elnöki rendszer, mely kétfejû uniót eredményezhet. De az alkotmányszöveg sokkal érthetőbb és átláthatóbb, mint azok a szerződések, amelyeknek a helyét átveszi. A minősített többségû döntéshozatal kiterjesztésével, a parlament jogalkotói hatáskörének növelésével, az uniós jogsz abályok fajtáinak ötre szûkítésével és a hatáskörök tisztázásával pedig hatékonyabbá válhat a szervezet mûködése. A pénteken véglegesítendő dokumentumot június 20 – 21én vitatja meg az Európai Tanács, melynek ülésén Medgyessy Péter kormányfő is részt vesz. Októberben pedig megkezdődhet a kormányközi konferencia, mely végleges jogi formába önti az alkotmányt. Az aláírásra már csak 2004ben, az ír elnökség idején kerülhet sor Rómában. vissza Alapvető jogok Magyar Nemzet 2003. jú nius 12. Szerző: Ugró Miklós Lassan járhat a posta Lisszabon és Budapest között, de az is lehet, a hosszú hétvégén a Köztársaság téren szünetelt a levélkézbesítés, mindenesetre Kovács Lászlóban csak kedden fortyant fel az indulat egy múlt szerdai esemény miatt.
