Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-15
Dé nes, a Trianon Társaság elnöke úgy fogalmazott: bár a magyarság több országban, több földrészen él, egy nemzetet alkot és Trianonra a nemzeti gyász napjaként emlékezik. Szilvásy György, a Honfoglalás 2000 Egyesület elnöke ismertetése szerint a megemlékezés napján a Szabó Ervin téren, az Erzsébet téren és a Szabadság téren gyülekező anyaországi és határon túli magyar közösségek képviselői az Erzsébet térről az Andrássy úton át vonulnak majd a Hősök terére. vissza (MTI) Lengye lország: új európai középhatalom? Világkép 2003. május 15. GÖMÖRI ENDRE ÍRÁSA Változni látszik Lengyelország stratégiai pozíciója. Washington középhatalomként kezeli Varsót, ezzel is demonstrálva elégedetlenségét Párizs és Berlin politikájával. Ha az új helyzet kiállja a gyakorlat próbáját, a visegrádi négyek viszonya is módosulhat. Régiónkra izgalmas két hónap vár - írtam a múlt héten a (sorrendben) szlovák, lengyel és cseh népszavazással kapcsolatban. Akkor csak azzal foglalkoztam, hogy a szó ban forgó három ország belpolitikai erőviszonyai valószínűsítik az EUcsatlakozás igenlését, de garancia semmire sincs. Ma, alig egy héttel később sajnálattal kell elismernem, hogy "régiónkra sokkal izgalmasabb két hónap vár", mint azt múlt héten sejtettem . Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy a Szaddamot elkergető amerikai stratégia betört a régióba. Kezdi megváltoztatni annak belső erőviszonyait, méghozzá azzal az egyre nyilvánvalóbb szándékkal, hogy egész Európa stratégiai helyzetét módosítsa. Ennek a hatására Európa szívében felbukkanni látszik egy új középhatalom: Lengyelország. Gazdasági fejlettsége és ereje, életszínvonala és diplomáciai súlya alapján persze teljesen más, jóval alacsonyabb kategória, mint a mai "klasszikus" európai középhatalma k, Németország, Franciaország, Olaszország, sőt Spanyolország. Varsó azért kaphatja meg ezt a státust, mert a Bushadminisztráció katonai és stratégiai okok miatt középhatalomnak tekinti. A különleges, Irak utáni helyzetben Amerikának elég ereje van ahhoz, hogy ezt megtegye. Washington most szelektál, jutalmaz és büntet. JUTALOM IRAKÉRT. Azt már múlt héten is lehetett tapasztalni, hogy a lengyelek, akik a briteken kívül egyetlen tényleges hadviselő országként álltak az amerikaiak mögé, megkapják ezért a j utalmat. De akkor még úgy látszott, hogy ez a gazdasági együttműködés és az amerikai tőkebeáramlás élénkítésének a körén belül marad. Az első jel, ami azt mutatta, hogy más, sokkal fontosabb dologról is szó lehet, afféle kísérleti léggömbként jelent meg az európai égbolton. Először az amerikai média sugalmazta, hogy az iraki ügyben oly rakoncátlanul viselkedő Németországból az amerikai bázisokat és az ott állomásozó 80 ezer katonát Lengyelországba kell telepíteni. A javaslat utóbb katonai oldalról is felbuk kant. Döntés még nincs, de a trend világos. A múlt héten az amerikai szenátus jóváhagyta a három balti állam és négy közép- és keleteurópai ország NATOfelvételét. Az utóbbiak között van Szlovákia, Románia és Bulgária. Közvetlenül e döntés előtt George Allen szenátor, a külügyi bizottság európai albizottságának elnöke cikket jelentetett meg. Ennek címe: "Az amerikai bázisokat kelet felé kell elmozdítani." Közben bekövetkezett a lengyel áttörés. Első lépésként a Pentagon bejelentette, hogy Irakot ideiglen esen katonai régiókra osztják és az egyiket (állítólag az északnyugatit) lengyel parancsnokság alá helyezik. Varsó ezt elfogadta, majd a lengyel hadügyminiszter, Smajdzinski azt javasolta, hogy a német hadsereg, a Bundeswehr egységei lengyel parancsnokság alatt vegyenek részt a Varsónak juttatott iraki katonai régió békefenntartási feladatainak ellátásában. Hozzáfűzte, hogy a Szcecin lengyel kikötővárosban állomásozó közös lengyelnémetdán hadtest lehetne ennek a katonai erőnek a magva: "Akarjuk a német k atonákat; akkor lesz bevetésre alkalmas kommandós egységünk."
