Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-05
Minden másról vitáznak. Az Európai Parlament modern brüsszeli üléstermében havonta összeül az Európai Konvent. A 105 alapító atya a jövő uniójának felépítmén yéről csaknem egy éve folytat jobbára unalmas diskurzust. Két hete azonban mintha riadót fújtak volna: a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing bemutatta saját alkotmánytervét, amely köszönő viszonyban sincs a konventben formálódó elképzelésekkel. Giscar d európai elnököt javasolt. Ez az elnök vezetné az unió legfontosabb döntéshozó szervét, az Európai Tanácsot, amelyben a tagállamok állam- és kormányfői képviseltetik magukat. A szándék nyilvánvaló: ha Európa jelentős globális szerepet kíván betölteni, gyo rsan cselekvő és tekintélyes vezetésre van szüksége a világszínpadon. Az elnöki intézmény azonban nem tetszik a föderalistáknak és a kisállamoknak. Előbbiek nem örülnek neki, hogy az elnök személyén keresztül éppen egy (nemzet)államokat tömörítő testület, a Tanács erősödne, holott éppen az volna a föderalisták célja, hogy a tagállamoknak és különösen azok kormányainak súlya csökkenjen. Ôk inkább erős jogokkal rendelkező parlamentet szeretnének és igazi kormányt, amely felváltaná a jelenleg a fantáziadús Eu rópai Bizottság nevet viselő testületet (Romano Prodi elnökről lehet azonosítani a testületet.) A kisállamoknak más a bajuk. Eddig ugyanis a tanácsban félévente más ország adta az elnökséget. Ennek a továbbiakban, azon túl, hogy szereplési lehetőséget biz tosít, semmi értelme, hiába követeli 18 állam, közöttük a magyar kormány is ennek jelképes fenntartását. Egy leendő elnökkel az is baj, hogy sajnos van nemzetisége és anyanyelve, amely a jelenlegi európai közegben félelmek és előítéletek forrása. A megold ás talán egy reprezentatív európai elnök lehetne, aki kifelé képviseli az uniót, a belső vitákban pedig leginkább hallgat, és gyakorlatilag semmihez sincs joga. Egy "európai Mádl Ferenc”. Egy gyenge elnökkel erősödne az a tudat, hogy Európa az államiság fe lé halad, ha még messze is van attól, de egyúttal nem nőne a tagállamok súlya az Európai Parlament vagy a Prodiféle bizottság rovására. És az elnök megválasztásakor valamilyen (bocsánat a kifejezésért) föderális legitimációra is szükség lesz, például az E urópai Parlament beleszólási jogára. És egy szép napon, ha majd mindez megvan, akkor jöhet a neheze: kifelé is egységes és (főként katonailag) erős EUt teremteni. Most például ott tartunk, hogy egy jelenlegi és egy leendő EUtagnak, NagyBritanniának és Lengyelországnak biztonsági zónája lesz Irakban, míg a többieknek "herótjuk van” Amerika háborúitól. vissza Újvári Miklós A szerző lapunk rovatvezetője. Az „új Európát” választja Amerika − A kormányszóvivő gondolatkísé rletnek tartja a magyarországi támaszpontot − Felértékelődik az „új Európa" [20030505] Hivatalos felkérés állandó amerikai támaszpont magyarországi felállításáról nem érkezett – közölte lapunkkal a kormányszóvivő. Az Országgyűlés ma ismét arról szavaz, gyorsított eljárásban tárgyaljae az iraki békemisszióban való részvétel ügyét. Varsó megkapja az északiraki övezet irányítását. Az Európai Unióban fel akarják gyorsítani az önálló kül- és katonapolitika megteremtését. Egyelőre gondolatkísérletnek tartja a kormányszóvivő a Los Angeles Times cikkét, amely szerint Magyarországra, Lengyelországba, Bulgáriába és Romániába helyeznének át amerikai katonai támaszpontokat Németországból. Hasonló értesülések már korábban is megjelentek a sajtóban – mondta lapunkna k Gál J. Zoltán. A Los Angeles Times nagy feltűnést keltő cikke szerint az Egyesült Államok 1. páncélos hadosztálya már vissza se tér Németországba Irakból, hanem az említett négy országba telepítik. Az amerikai újság szerint több tízezer katona áthelyezés éről van szó, s hasonló értesüléseket közölt a brit Guardian, illetve az Independent is. Ma 112 ezer amerikai állomásozik tartósan Európában, 80 százalékuk Németországban. Az új NATOtagok felértékelését jelentheti az is, hogy Lengyelország igazgathatja majd ÉszakIrakot. Német, Francia- és Oroszország amerikai szándékok szerint teljesen kimaradna a rendezésből, az ENSZre pedig csak humanitárius feladatok hárulnának. Az iraki konfliktus és rendezése megosztja az EUt,
