Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-07
csak ezt követően kezdődhetne el, és a források további decentralizáció járól is akkor érdemes beszélni, ha legitim társadalmi támogatottsággal rendelkező testületek jöttek létre – mondta. Juhász a kistérségi megbízottak helyzetét is átgondolná. A brüsszeli misszió marad a külügynél A brüsszeli magyar uniós képviselet fela data is alapvetôen megváltozik. Bár továbbra is a Külügyminisztérium felügyelete alá tartozik majd, nem hagyományos diplomáciai képviselet lesz, hiszen Juhász Endre megfogalmazása szerint nem az unióval szemben, hanem az unióban képviseli hazánkat. Ez azt jelenti, hogy munkatársai aktívan részt vesznek az unió különbözô szintû döntéselôkészítô testületeiben. A képviselet vezetôje a nagykövetek tanácsa (Coreper) tagja lesz. Ha ebben a testületben kialakul az egyetértés, akkor a tanács már csak formálisan j óváhagyja azt. Egyegy ülésen alkalmanként akár harminc olyan téma is elôkerül, mely közvetlenül érintheti a magyar embereket is. Érdekeink védelme ezért nagyon fontos ezen a szinten – mondta a miniszterjelölt, aki a múlt héten már fel is szólalt egy ilye n ülésen. A EUhoz jövôre csatlakozó tíz ország ugyanis a csatlakozási szerzôdés április 16ai aláírása óta megfigyelôként vesz részt az uniós munkában. A posztot egyébként május 15étôl Balázs Péter, a Külügyminisztérium eddigi integrációs államtitkára tö lti majd be. vissza Rockenbauer Nóra Változások a lengyel – ukrán határon Világgazdaság 2003. április 7. Május 25ével megszűnik az egyszerűsített határátlépés és a kishatárforgalom Lengyelország és Ukrajna között, júliu s 1jétől pedig ukrán állampolgárok csak vízummal léphetnek az országba. A változásokat az indokolja, hogy Lengyelországnak alkalmazkodnia kell az EU vízumpolitikájához. A két fél megállapodott abban, hogy az ukránok számára a vízum ingyenes lesz, cserébe Ukrajna nem vezet be vízumkötelezettséget a lengyelekkel szemben. vissza Visegrádi irány az eurozónába Világgazdaság [20030507] Azt javasoljuk, hogy az eurozónába ne egyesével, hanem csoportosan, például a visegrádi négyek együtt lépjünk be – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a tíz csatlakozó ország kamarai elnökeinek első találkozója alkalmából tartott tegnapi sajtótájékoztatón. Nem az a fontos, hogy az eurót 2007ben, vagy később vezetik be, hanem hogy ne különböző időben kerüljön sor a bevezetésére a négy országban, mert az versenyhátrányt jelenten e. A kamarai vezetők szerint elégtelen a kis- és középvállalkozások (kkv) felkészítése a csatlakozásra. Úgy vélik, hogy el kell mondani nekik a reális kockázatokat, esélyeket és veszélyeket. A budapesti találkozón született megállapodás hét pontja között is kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a csatlakozásig hátralévő időben a törvényhozók és a kormány a kamarák bevonásával minden lehetséges eszközzel – egyebek között hitelgaranciaalapok létesítése, az adózási rend és a munkajogi szabályozás átalakítása révén – erősítsék meg a vállalkozásokat, elsősorban a kkv- szférát. Parragh László szerint a kkvk versenyképességének javítása érdekében az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szakképzésre, a nyelvtanulásra, a számítástechnikai ismeretekre, az infrastr uktúrára, valamint a tőke- és eszközellátottságra. A gazdasági kamarák kiemelt célja, hogy a csatlakozás megfelelően felkészült, EUérett vállalkozásokkal valósuljon meg – fogalmazott az MKIK elnöke. Christoph Leitl, az Európai Kamarák Szövetségének elnö ke szólt arról, hogy a csatlakozás a kkvk számára nemcsak esélyt, de kockázatot is jelent. Úgy kell felkészülni és tervezni, hogy az előbbit kihasználják, az utóbbit pedig csökkentsék. A felkészült kamarák, illetve a felkészült vállalkozások sikerrel védh etik ki a kockázatokat – mondta. A tíz csatlakozó ország külkereskedelmi forgalmát az Európai Unióval kiegyensúlyozottnak nevezte: százmilliárd eurós exportjukkal szemben 118 milliárd euró import áll. Leitl
