Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-30
Szlovákia sajnálattal vette tudomásul: a magyar kormány úgy hagyta jóvá a módosított kedvezménytörvényt és terjesztette be a parlamentbe, hogy nem nyújtott lehetőséget a szlovák félnek a megváltozott dokumentummal kapcsolatos vé leménynyilvánításra. Ezt az üzenetet tartalmazza a pozsonyi külügyminisztérium tiltakozó jegyzéke, amelyet tegnap küldtek Budapestre. Lapunknak arra a felvetésére, vajon nem elhamarkodotte ez a pozsonyi lépés, hiszen Bársony András magyar külügyi államt itkár ugyancsak tegnap tájékoztatta a szomszédos országok – köztük Szlovákia – nagyköveteit a módosított jogszabályról, s a magyar fél diplomáciai úton átadta a hivatalos kedvezménytörvénytervezetet, Martin Maruska, a pozsonyi kormányhivatal szóvivője ezt válaszolta: – Az európai értékrend és a jószomszédi kapcsolatok alapján egyaránt elvártuk, hogy a normaszövegről még a budapesti kormánydöntés előtt kikérik a szlovák kabinet véleményét is. A tény viszont az, hogy a hivatalos tervezetet eddig még nem kapt uk meg – közölte Maruska. A Népszabadság megkeresésére Bugár Béla hangsúlyozta: – Mikulás Dzurinda többször kijelentette, hogy a kedvezménytörvény rossz, és erről nem hajlandó tárgyalni. Akkor vajon milyen konzultációkat óhajt? – hangsúlyozta a Magyar Koa líció Pártjának elnöke. Hozzátette: – Bízom abban, hogy ha a szlovák szakemberek megkapják a hivatalos verziót, akkor nem találnak kivetnivalót a dokumentumban. Pozsonyi értesüléseink szerint nem kizárt, hogy a módosított kedvezménytörvény ügye szóba kerü l a kormányközi kisebbségi vegyes bizottság június 5i, pozsonyi ülésén. „Semmilyen kérdés elől sem zárkózunk el. Ha a magyar fél javasolni fogja, akkor megvitathatjuk a módosított státustörvényt is, habár egyelőre ilyen napirendi pont nem szerepel a már e gyeztetett programban” – válaszolta lapunknak nyilatkozva Miroslav Mojzita, a testület szlovák társelnöke. vissza Patthelyzet az Európa jövőjét formáló konventben − Ütköznek a nagyok és a kisebbek érdekei az intézményi vitába n Elkészült az Európai Unió alkotmánytervezetével a konvent elnöksége. A Brüsszelben ülésező gyűlésnek nagyjából három hete maradt arra, hogy a dokumentumot véglegesítse. Valéry Giscard D'Estaing elnök június 20án a már jóváhagyott dokumentumal érkezne az állam- és kormányfők thesszaloniki ülésére. Ám akkorák a nézetkülönbségek, hogy csodaszámba menne, ha sikerülne tartani az eredeti menetrendet. Brüsszelben mindenki azt találgatja, hogyan lesz az elnökségi tervezetből és az ahhoz benyújtott több mint ezer módosító indítványból június 20ára épkézláb alkotmánytervezet? A véleménykülönbségek óriásiak, a fő választóvonal a nagy és a kisebb országok között feszül. A felek egyelőre egy tapodtat sem engednek álláspontjukból, és köti az ebet a karóhoz a konve ntelnök Valéry Giscard D'Estaing is, akit sokan azzal vádolnak, hogy mindenáron a saját (illetve Franciaország) elképzeléseit akarja keresztülhajszolni, figyelemre sem méltatva a konventtagok túlnyomó többségének ellenvéleményét. Giscard nem rejti véka alá , hogy a jelenlegi erőviszonyokat, amelyek szerinte a kis tagállamoknak kedveznek, a nagyok javára szeretné billenteni. Támogatják igyekezetét az EU nagy súlyú tagállamai, míg a kisebbek, az Európai Parlament és a Bizottság képviselői kitartóan, de egyelőr e erdménytelenül támadják. A leghevesebb bírálatokat az intézmények reformját érintő elnökségi javaslatok kapják. Az indulatok jogosak, hiszen az intézményi felépítésen is múlik, hogy az unió nemzetek fölötti jellege erősödike, vagy a nemzetállamok közöt ti laza együttműködéssé válik, amelyben háttérbe szorulhatnak a kis és közepes országok érdekei. Az alábbiakban ismertetjük a legfontosabb uniós intézmények működését, az elnökségi reformjavaslatokat és a magyar álláspontot. EURÓPAI PARLAMENT Az Európai Unió korlátozott hatáskörrel bíró törvényhozó testülete, amely a tagállamokban közvetlenül megválasztott képviselőkből áll. Egyik legfontosabb jogosítványa, hogy jóváhagyja és ellenőrzi az EU költségvetését. Emellett a legtöbb területen együttdöntési joga van, vagyis a
