Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-06
A képvisel ők 195 igen szavazattal, 2 ellenében, 141 tartózkodás mellett hagyták jóvá a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely megszünteti a területrendezési, területfejlesztési és idegenforgalmi szakterületek irányításával kapcsolatos hatáskörök gyakorlójának jogszabályi kijelölését, azt a kormány hatáskörébe utalja. Elutasította a parlament a Fideszfrakció azon két indítványát, amelyben az ügyrendi bizottság két eseti jellegű állásfoglalásának elvetését javasolta. Az egy ik esetben a Fidesz azért kérte a testület állásfoglalását, mert szerintük elnöklése során Wekler Ferenc egy esetben szabálytalanul csak 52 percet biztosított az interpellációk elhangzására a Házban. Csiha Judit (MSZP), az ügyrendi bizottság elnöke indoklá sként elmondta, hogy a házszabály szerint az interpellációkra és a kérdésekre együttesen 90 percet kell biztosítani, de azt nem írja elő, hogy ezen időn belül mennyit kell az egyikre, illetve a másikra. A másik esetben a Fidesz azt kifogásolta, hogy a kö ltségvetési bizottság szocialista alelnöke a testület egyik ülésének berekesztése után, önhatalmúlag átvette az elnöklést. Csiha Judit azt hangsúlyozta, hogy az ülést az elfogadott napirend ellenére rekesztette be az elnök. A személyi javaslatok sorában az Országgyűlés a külföldi fegyveres erők Magyarország területén és légterében való áthaladásának megvizsgálására alakult vizsgáló bizottság elnökének Nyitray Andrást (Fidesz), alelnökének Márfai Pétert (MSZP), tagjainak pedig Ágota Gábort (Fidesz), Körömi Attilát (Fidesz), Csicsay Claudius Ivánt (MSZP), Vadai Ágnest (MSZP), Csampa Zsoltot (MDF) és Mécs Imrét (SZDSZ) választotta meg. vissza 20030505 / LEBEGŐ STÁTUSTÖRVÉNY / DURAY MIKLÓS SZERINT NEM JAVULT A HATÁRON TÚL I KIS EBBSÉG HELYZETE (SABlapszemle) – A Magyar Nemzet írja – Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Unió KeletKözépEurópával foglalkozó főtisztviselőinek meghatározó személyiségeit nemigen érdeklik a csatlakozni kívánó országok nemzetiségi, kisebbségi gondj ai. Több határon túli magyar vezető szerint a jelenlegi magyar kormány a státustörvény kiürítésén fáradozik. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Duray Miklóssal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökével. – A csatlakozás hogyan érinti a szlovákiai magyarságot? A státustörvény elfogadottá válik Szlovákiában is? – Egy kicsit furcsának tartjuk, hogy ilyen hosszúra nyúlik a módosítás a kedvezménytörvény vitájában. Mi azt gondoltuk, hogy ezt múlt év őszére lezárjuk, és nem hozzák összefüggésbe az EU- csatlakozással. Kivéve a munkavállalás kérdését, a diszkrimináció tiltását, valamint a pozitív lépéseket a kisebbség érdekében. Az utóbbi kettő uniós elv, amit a kedvezménytörvénynek is alkalmaznia kell. – Az Európai Unió tagországai azonban nem sz eretik használni a kisebbség, a nemzetiség védelmének fogalmát, inkább általánosságban az emberi jogokról beszélnek. – Ez nem annyira érdekes, hiszen az emberi jogok gyűjtőfogalma ennek a kérdéskörnek is. De a diszkrimináció tilalma és a hátrányos helyzetű ek kedvezményezése együttesen azt eredményezi, amit a státustörvény megfogalmazott. – Tehát akkor okafogyottá válik a státustörvény a szlovákiai magyarok esetében? – Egyáltalán nem; ugyanis a szlovákiai magyarok helyzete, az identitásukkal, a jogállásukkal kapcsolatos problémák, a megmaradásuknak a feltételei az uniós csatlakozással nem változnak. Ami megváltozik: például a határok átjárhatósága a korábbiakhoz képest könnyebb lesz, a munkaerővándorlás, a tőkeáramlás, az áruforgalom oda irányul, ahol nagyob b a potenciál. – A magyar helységnévtáblák kihelyezése, a magyar nyelv használata, a magyar iskolák működtetése nem okoz majd gondot? – Sajnos, a csatlakozás ezeket nemigen befolyásolja. Emlékeztetnék arra, hogy a státustörvénnyel kapcsolatban a szlovák mi niszterelnök meg a külügyminiszter miként fenyegetőzött, miszerint ellentörvényt hoznak, ha a szülőföldön oktatási és nevelési támogatásban részesülnek a felvidéken élő magyarok. Az ilyen, nem eurokonform megoldásokat egyáltalán fontolgatni az EUcsatlakoz ás küszöbén, azt a gondolkodást jelzi, hogy a csatlakozás közeli tényének semmiféle befolyása nincsen a kisebbségi ügyek rendezésében. – Vajon miért halasztotta a szocialistaszabad demokrata kormány a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását? – Nem tudom az okát; de azt látom, hogy ahány módosítási változatát kaptuk kézbe a státustörvénynek, az az előbbihez képest mindig rosszabb volt – azaz távolabbra került az eredeti törvénytől. Tehát a törvény kiürítésének szándéka továbbra is megvan. Például a m agyarigazolvány eddigi jogérvényesítési szerepe háttérbe fog szorulni. Aztán utat nyit abba az irányba, hogy olyanok számára is legyen hozzáférhető a támogatás
