Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-23
meglepetést, hogy a pártok holdudvarában tanyázó politológusok, műh elyek szinte egy emberként mozdultak rá a lehetőségre. Még a Hornkormány idején történt, hogy Schamsula György egy alkalommal azt követelte: függesszék fel a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi tevékenységét. A korábbi MDFes politikus azért orrolt meg a németországi kereszténydemokrata párthoz, a CDUhoz közel álló intézményre, mert az szerinte beavatkozott a magyar belpolitikába. A szervezet ugyanis támogatást nyújtott annak a Batthyány Lajos Alapítványnak, mely egy terem rendelkezésre bocsátásáva l segítette a Magyar Demokrata Néppárt megalakulását. Még az is felmerült, hogy ezzel a magyar törvényeken esett csorba, amennyiben a hazai jogszabályok szerint a pártok nem fogadhatnak el támogatást valamely másik államtól. E példa nyilván nem jellemzi a magyarországi pártok és külföldi vagy hazai háttérintézményeik kapcsolatát; azt viszont jelzi, hogy az elmúlt években nem volt egyértelmű: a már létező alapítványok, intézetek milyen szerepet tölthetnek be a belpolitikában. A tavalyi kormányváltás után a z is világossá vált: tarthatatlan helyzet, hogy egyes, állami költségvetésből működő - s legyünk őszinték: gyakran a politikai erők háttérintézményeként is tevékenykedő - szervezetek támogatása az éppen uralkodó pártok szája íze szerint alakuljon. Az Orbánkormány például hatvanmillióról a tizedére csökkentette, majd megvonta az '56os Intézet költségvetését - a mostani kabinet viszont 133 millió forinttal kárpótolta az SZDSZközeliként ismert intézményt. Az MSZP által - a Párttörténeti Intézet utódjaként - létrehozott Politikatörténeti Intézet a Hornéra utolsó évében még 71 millió forintból gazdálkodhatott, majd a polgári kormány három évre elzárta a pénzcsapot - most 270 millió forintra voltak jók a Medgyessykormánynál. A hatalom jelenlegi urai nem kés lekedtek a válasszal: a XX. és XXI. Század Intézet támoga tását megvonták, a Terror Háza pénzét csökkentették, a Heti Választ is kiadó Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány apanázsát pedig a tizedére, 50 millió forintra nyesték vissza. (A képhez hozzátartozik, hogy a két megcsappant költségvetés ű baloldali intézet - a segítségükre siető alapítványoknak, szponzoroknak köszönhetően - az előző ciklusban is működhetett. Sőt később az Orbánkormány idején a Széchenyiterv nemzeti kutatási és fejlesztési programjától költségvetési támogatást is kaptak. ) Ha az eddigi visszásságok nem is szűnnek meg, némi tiszta víz kerülhet a pohárba azzal a négypárti kezdeményezéssel, melynek értelmében a parlamenti politikai erők idén összesen 500 millió, 2003tól pedig esztendőnként egymilliárd forintot fordíthatnak arra, hogy tudományos, oktatási, kulturális háttértevékenységük segítésére alapítványt hozzanak létre. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, hogy a pártok valóban a fenti célra fordítjáke a pénzt, s nem pedig működési vagy kampányköltségeikre. Nem kis ö sszegről van szó. Az egyévi képviselői alapdíj huszonötszörösére rúgó alapjuttatást, a frakciók mandátumainak arányában, kiegészítő támogatás (honatyánként az éves képviselői alapdíj 85 százaléka) fejeli meg, de a parlament eseti támogatást is megállapítha t. Summa summarum: a szocialisták költségvetése évi 419 millió, a Fideszé 389 millió, a szabad demokratáké 100 millió, az MDFé pedig 106 millió forinttal lesz gazdagabb. A jövő héten az Országgyűlés elé kerülő tervezet szerint kizárólag parlamenti erők ho zhatnak létre államilag dotált háttéralapítványt; a parlamentből kieső pártok pedig egy további ciklusban kapják a támogatást. Németországban a Konrad Adenauer Alapítvány mellett valamennyi politikai irányzathoz kapcsolódik háttérszervezet. Ilyen például a - CSU néven ismert - bajor kormányzó párthoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány; a Friedrich Ebert Alapítvány a szociáldemokraták (az SDP) szellemi hátterét biztosítja, a liberálisok alapítványa pedig Friedrich Naumann nevét viseli. E szervezetek átszám ítva több tízmilliárd forintos éves költségvetést kapnak, mégpedig - a magyarországi elképzelésekkel ellentétben, melyek szerint a pártok parlamenti frakciói hozzák létre az alapítványt - közvetlenül az államtól. Az e célra elkülönített összeg harmada az A denauer, harmada az Ebert Alapítvány kasszájába kerül, a maradékot pedig a kisebb szervezetek között osztják szét. E bőkezű apanázsnak köszönheti például a kereszténydemokraták alapítványa, hogy németországi központjában és irodáiban ötszáz embert foglalko ztathat, s több mint száz országban évente kétszáz kezdeményezést szponzorálhat.
