Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-23
„A megegyezéses rendszerváltás, a nem is tudom há ny szögletű asztal megegyezései során ez volt az egyik fő téma” – idézi a kezdeteket az államtitkár. Most sincs elhanyagolva ez a terület, ami abból is látszik, hogy külpolitikai stratégiánk három fő iránya közül az egyik: gondoskodás a határon túli magyar okról. Pontosabban, a fő irányok: az európai uniós integráció ügye, a szomszédpolitika, és magyar közösségek ügye. A fő irány ilyetén meghatározása után rövid számmisztikai eszmefuttatás következik. Antall József még, mint emlékezetes, 15 millió magyarró l beszélt, akiknek lélekben a miniszterelnöke. Három választásnak kellett eltelnie ahhoz, hogy kialakuljon a pontos meghatározás, és Szabó Vilmos közli is a helyes végeredményt: Medgyessy Péter immár tízmillió közjogi értelemben vett magyar kormányfője. Magyarok viszont nemcsak közjogi értelemben, azaz nemcsak a jelenlegi Magyarország területén belül élnek: számosan az országhatár túloldalán gondolkoznak el a rendszerváltozás sajátos fordulatain. A jelenlegi kormányzat célja nem más – és ehhez, mint hallh attuk, megszerezte a többi parlamenti politikai erő egyetértését is – a nemzet határok megváltoztatása nélküli egyesítése. A státustörvényt pedig – megtudjuk: ez a Fidesz erőltetett terminológiája, a törvénynek nem is ez a rendes neve! – mindenképp meg ke ll változtatni, már csak az EU miatt is. Különben is: régiók lesznek itt, összekapcsolódva, átnyúlva a jelenlegi határokon, tehát mindenképp újra kell gondolni az egészet. Át kell gondolni például a határon túliak támogatási rendszerét is. „A nemzeti jöv edelemnek – kapjuk a felvilágosítást az államtitkártól – most nem is tudom, hogy hány százaléka jut erre, a számokkal bajban vagyok, mint minden igazi bölcsész” – ismerkedhetünk meg az előképzettség újabb lényeges elemével. Pályázni persze továbbra is, mos t is lehet, pénz van, főleg oktatási, kulturális célokra, bár – és itt Szabó Vilmos megáll egy pillanatra – ugye, mondják, hogy hálót kell adni, az az igazi segítség, nem halat, szóval előbbutóbb meg kéne tanulniuk magukon segíteni, de hát ez nem megy már ól holnapra. Végül pedig: itt van ez a szombati MÁÉRT, azaz: Magyar Állandó Értekezlet. Tudnunk kell, hogy ennek korábban sem volt egyértelmű a szerepe, az EUcsatlakozás aláírása óta pedig meg is változott. „Nyitott kérdések vannak, és az is kérdés, hog y ezekben meg tudnake a résztvevők állapodni – ismerkedhetett meg a hallgatóság az értekezlet hétvégi programjával. – Megállapodás esetén a kedvezménytörvény módosításait az értekezletet követően a kormány beterjeszti a parlament elé, amely valószínűleg e l is fogadja. Ellenkező esetben is így tesz a kormány, de akkor döntés várhatóan csak ősszel lesz.” Az előadást menetrendszerűen követő kérdésekre rövid válaszok születnek. Például a „miért nem segíti a kormány a határon túliakkal foglalkozó szervezeteke t?” tudakozódásra „segíti” kijelentés érkezik, majd némi pótlás: „természetesen csak civil szerveztetek kaphatnak támogatást, politikai célúak nem. Támogat a mostani kormány is minden jóakaratú elképzelést, még a Rákóczi Szövetség is kap pénzt” – egészül k i a válasz. Az a mérce, hogy poltikailag elkötelezett, vagy pártos szervezetek ne kapjanak támogatást. A többiek kapnak, pályázzanak. Később név szerint említődik egy külügyi vezető tisztségviselő, aki állítólag azt mondta ezen szervezetek vezetőinek: kapn ak támogatást, ha reklámozzák az EUt. Szabó Vilmos ebben nem foglal állást, mondván, ő nem hallotta, annyit azonban hozzátesz, hogy uniós ismeretek terjesztésére, felvilágosításra a siker reményében lehet pályázni. Aztán következik egy kis Fidesztaposá s: mi lesz most, hogy a polgári oldal átplántálta a magyar belpolitika feszültségeit határon túlra, és belpolitikai céljait ilyen nemtelen eszközökkel próbálja elérni? Bizony, ez gond – kapja a hallgatóság a várható választ. Sajnos, – hallhatjuk, – az előz ő vezetés valóban áttette a vitákat, de a mostani kormány ebben is egyértelmű, határozott: Románia tekintetében például most partner az RMDSZ, de tárgyal mindenkivel. Még Tőkés Lászlóval is. Kelle egyáltalán kedvezménytörvény, kelle magyar igazolvány, és kelle MÁÉRT? – éled fel a rendezvény vége felé a rendcsinálási hajlam a hallgatóság hangosabb részében. Szabó államtitkárnak határozott véleménye van: a kedvezménytörvény sajnos egyeztetések nélkül, érzelmi alapon összeállított szabályozás, de majd ren dbe lesz hozva, EUcsatlakozás után úgyis alapvetően más lesz a helyzet. Cseppet el is komorodik az államtitkár: „Számos hiányosság maradt ránk, ezeket nekünk kell bepótolni, és az ilyen
