Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-22
végén a Szabadkára látogató szerb miniszterelnököt, Zoran Zsivkovicsot ugyancsak megismertetik a kezdeményezéssel. Értesüléseink szerint az egye tem alapítását kezdeményező bizottság május 31ig elkészíti a leendő felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos koncepciót, részletezi a teendőket. A dokumentumot eljuttatják a budapesti és a zágrábi kormányhoz is. Kasza érdeklődésünkre elmondta: még a nyáron kérni fogják a szerb oktatási minisztériumtól az egyetem alapításának engedélyezését. Mint mondta, Szabadkának európai jellegű és rangú egyetemre van szüksége, amely magán viseli a régió sajátosságait és értékeit. A szabadkai felsőoktatási intézményben ma gyar, horvát, román és szerb diákok tanulnának. Egy részük szerbiai (vajdasági) lenne, a többiek pedig a Szabadkához közeli – szomszédos országokban található – régiókból iratkozhatnának be. Szabadkán arra számítanak, hogy az egyetem alapításához és működ tetéséhez – a szerb kormány mellett – anyagi és szakmai segítséget nyújt az Európai Unió, az anyaország, Horvátország és akár még Románia is. A minőségi képzést a modern kor és főleg a piaci követelmények igényeihez kívánják igazítani. Az egyetemen elsősor ban olyan szakembereket kívánnak képezni, akik jó eséllyel el tudnak helyezkedni. vissza BP0344 4 160 MTIb1162 Református zsinat - állásfoglalás a vízumkényszer hatásáról kod: egyház/VALL fk: HU ld: Budapest, 2003. május 21., szerda (MTI) - A Magyarországi Református Egyház fontosnak tartja, hogy az ez év novemberében bevezetendő vízumkényszer a SzerbiaMontenegróban és Ukrajnában élő magyarok anyagi helyzetét ne nehezítse, sőt e két országba a vízumok legyenek ingye nesek és minden esetben legalább három hónap időtartamra szóljanak. Az egyház zsinata szerdán fogadta el az erről szóló - a vízumkényszer bevezetésének nemzetpolitikai hatásait áttekintő - állásfoglalását Budapesten. Az egyház számos szempont figy elembe vételére kéri a magyar vízumpolitika kialakításában döntéshozó szerepet játszó kormányzati szerveket és a civil társadalmat. Mint írják, Magyarország csak az európai uniós csatlakozást követő 23 éven belül válik a schengeni térség teljes jogú tagjává, amikor a magyar határok ténylegesen az EU határai lesznek, hozzátéve: a határok uniós normák szerinti átalakításakor a schengeni közösségi vívmányokat még nem kell teljes körűen alkalmazni. Az egyház kiemeli, hogy schengeni térségbeli tagságu nkig, azaz 2007ig két területen kell alkalmaznunk a közösségi szabályozást: át kell venni az úgynevezett vízumlistát, amely meghatározza a vízumköteles országok listáját, illetve a magyar hatóságok a három hónapot meg nem haladó tartózkodás időtartamára, továbbá a tagállamok területén való átutazás céljából csak az egységes formai elemeknek és biztonsági követelményeknek megfelelő vízumot állíthatnak ki. Az állásfoglalás utal arra: az Európai Unió úgynevezett vízumlistájáról a Magyarországgal határos országok közül tavaly levették Romániát és Horvátországot, ugyanakkor SzerbiaMontenegró és Ukrajna továbbra is szerepel azon; mindez jelentősen megnehezíti a határon túl és az anyaországban élő magyarok kapcsolattartását. "A vízumkényszer bevezetésén ek lélektani hatásai mellett arra kell törekedni, hogy az új helyzetben a vajdasági és kárpátaljai magyarok magyarországi utazásait ne korlátozzák a magas vízumdíjak" - fogalmaznak. Az egyház kitér arra: amikor Magyarország a schengeni térség teljes jo gú tagjává válik, alkalmaznia kell az EU egységes vízumdíjait. Álláspontja szerint ebben a helyzetben fontos lenne, hogy a vízumot ne csak a kérvényező fizethesse meg, hanem más természetes, illetve jogi személy is átvállalhassa a terheket. vissza
