Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-16
munkalehetőséget adott és nem három hónapot, amit a kedvezménytörvény. Azzal szembesültünk - és ebben egyetértett a határon túli magyar szervezetek legnagyobb része , hogy az ilyen típusú megoldásától a kedvezménytörvény tekintsen el, és más vonatkozó jogszabályok szerint történjen a munkavállalás, ami nyilván Magyarország európai uniós csatlakozása után egyéb kérdéseket is felvet, de ma mindenképpen kedvezőbbek az általános szabály szerint végzett munkavállalási lehetőségek, mint a ked vezménytörvényben lévők. És nyilván ezért nem vették igénybe. Mv.- Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára azt mondta, hogy az úgynevezett általános szabályok alapján nem három hónapról van szó, mint ami a kedvezménytörvényben szerepel , hanem legalább egy fél évről. B.J.- Hát éppen erről beszélek, hogy akár kétoldalú megállapodások révén történik ez a munkavállalás, vagy akár egyedi kérelmek alapján, lényegesen nagyobb időtávot lehet dolgozni Magyarországon a szomszéd országbeli munkav állalónak, mint az a három hónap, amiről a törvény szólt. Mv.- Mi van még a tervezetben, ami kedvezőbb, úgymond, mint az érvényben lévő kedvezménytörvényben lévő megfogalmazás? B.J.- A legnagyobb pozitív változásnak, éppen az előbb említettek alapján is - hiszen arról beszéltünk, hogy az oktatásnevelés kulcskérdés a határon túli magyar közösségek számára - ott látom a pozitív elmozdulást, hogy az oktatásnevelési támogatások odaítélése kiterjed minden egyes magyar nyelven tanuló gyermek számára. Én azt h iszem, hogy ez egy olyan kezdeményezés, amivel megintcsak látunk olykor vitákat a törvénymódosítás kapcsán, senki se kérdőjelezi meg, hogy ez egy jelentős elmozdulás lehet annak érdekében, hogy minél többen határon túl részesülhessenek egy olyan támogatásb an, ami a szülőföldön való iskolába járást segíti el. Természetesen az oktatásnevelési támogatások kiterjesztése mellett az utazási kedvezmények területén jelenik meg egy duplázódás ezzel a menettérti jeggyel, ami ténylegesen kétszer akkora lehetőséget ad a magyarigazolvány vagy hozzátartozói igazolványok révén a Magyarországra utazóknak, mint a jelenleg hatályos törvény. Ez a tervezet, és remélhetőleg ez is elfogadásra kerül. Mv.- Szlovákiában meglehetősen húzódzkodva figyelik a kedvezménytörvényt, és bi zony, elképzelhető az, hogy miután a törvény érvényesítéséhez kell a másik félnek is a hozzájárulása, hogy bizony, a szlovákok nem fogják engedélyezni a kedvezménytörvényt a saját országuknak a területén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az úgynevezett információs irodáknak a felszámolása következhet be. El vane szánva a magyar kormányzat arra, hogy ha Szlovákiában esetleg fel kell számolni ezeket az információs irodákat, hogy a szlovákiai magyaroknak Magyarország területén biztosítják azokat a kedvezmé nyeket, amelyekre, igaz, hogy némileg áttételesen, de hát eddig úgymond Szlovákia területén is lehetőség volt? B.J.- Nagyon jól tudjuk, hogy a szomszédos országok közül egyedül Szlovákiában nem vált valóra a kedvezménytörvény egy vonatkozása, mégpedig nem a kedvezmények kérdése, hanem a támogatások ügye. Hiszen a kedvezmények alapjában véve Magyarországon vehetők igénybe. Nem számolunk ilyen lehetőséggel, mert annak is ismeretében vagyunk, hogy a törvény hatályba lépése óta, miközben ezt az ottani oktatásnevelési támogatást nem tudtuk úgy kifizetni, mint más országokban, ugyanakkor egykét rezdülést leszámítva, az ottani információs irodák tevékenységével kapcsolatosan a hatóságoknak semmilyen fellépése nem volt. Meg vagyok róla győződve, hogy ilyenre sor se kerülhet, hiszen ez már egy alapvetően új helyzetet teremtene. Hozzá kell tennem, hogy a szlovák fél soha nem vonta kétségbe a Magyarországon igénybe vehető kedvezmények létjogosultságát, fenntartásait kifejezett, a jól ismert oktatásnevelési támogatás ok Szlovákia területén való kifizetése kapcsán fogalmazta meg. Ugyanakkor június elején várhatóan sor kerül a következő kormányközi vegyesbizottsági ülésre is, és a tárgyalásokon minden egyes alkalommal felmerült az a kérdés, hogy miként és hogyan tudunk e bben a kérdésben is előrelépni. Ilyen szempontból biztatónak tartom akár a magas szintű találkozóknak az eredményeit, és nem tehetek egyebet, és nem is kívánok egyebet tenni, minthogy optimistán higgyem el azt, hogy ami szomszéd öt országban végrehajtható, az a hatodikban is elfogadható, hiszen a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatosan nem egy szomszéd ország vezető politikusa megfogalmazta: ami jó Európának, az jó az ő
