Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-09
Magyarország és az Európai Közösség közötti társulási szerződést. Bor oss Péter miniszterelnök nyújtotta be 1994ben felvételi kérelmünket, és Orbán Viktor és kormánya zárt le 1998 és 2002 között 24 tárgyalási fejezetet a 31ből. A kereszténydemokrácia, a nemzeti liberalizmus és a konzervatív erők az európai integráció döntő tényezői voltak és maradtak hazánkban, melyeknek történelmi érdemei a nemzet elismerését érdemlik ki. Az európai csatlakozás 12 éves hullámzó folyamata, különösen az utolsó öt év kemény tárgyalásai, immár lezárultak. Új korszak kezdődik most, amely nem lesz könynyebb az eddiginél, de más lesz, és jobb lesz annál. Kikerülünk az eddigi kívülálló, kérő, sokszor alárendelt helyzetből, és egyenjogú félként léphetünk fel értékeink és érdekeink védelmében. Válaszunk a népszavazás kérdésére egyértelmű és határ ozott igen. Az ország, a nemzet jövője Európában van, ide köti múltja, történelme, hagyományai, eredményei, kultúrája, értékei, gazdasági, politikai, biztonsági érdekrendszere, és ide köti a jövője is, itt valósulhatnak meg vágyai és céljai. Meggyőződésü nk, hogy a kétkedők elmarasztalása a nemmel válaszolók táborát erősíti. Mi a tisztességes felvilágosítást és az igazán lényeges szempontok kiemelését tartjuk helyesnek, azért is, mert az eredményéért egyénileg és közösségként mindannyian felelősek vagyunk. A tárgyalások eredményei a korábban vártnál kisebbek, a csatlakozással együtt járó kihívások, a versenyképességjavítási követelmények nagyobbak lettek. A csatlakozási tárgyalások végén maradt problémák megvilágítják az unió új tagállamok iránti felelős ségét is. Elsősorban azonban a magyar kormány és a magyar társadalom feladata a kihívások megválaszolása. A nemzet és a Nemzeti Kör elvárja a kihívások megválaszolásának előkészítését, megoldások kialakítását. A csatlakozásból adódó, megoldásokra váró prob lémák nehézségeivel történelmileg rövid ideig kell szembenéznünk, a tagság viszont évtizedekre határozza meg s véglegesíti helyünket Európában. A csatlakozási megállapodás esélyt ad nehéz történelmi örökségünk egy részének felszámolására, Trianon, Jalta, a kompországi státus elbúcsúztatására, gyorsított ütemű gazdasági növekedésre és felzárkózásra, geopolitikai helyzetünk javítására, nemzeti érdekérvényesítési képességünk erősítésére. Európa, minden tökéletlensége ellenére, a létező demokráciák legjobbik a. A magyar demokrácia és az ország biztonsági helyzete most még sajnos törékeny, és külső biztosítékokra is szükség van. Európai uniós tagságunk az európai jogrend, az európai békerend, az európai demokratikus állam- és társadalmi rend biztonságát jelenti , ezáltal jogrendünk és demokráciánk szavatolását és biztonságát. Az európai értékekkel ellentétes folyamatokkal szemben nyújt védelmet, tekintve a közelmúlt számos jelenségét. Ez fontos érvünk a csatlakozás támogatását szavatoló állásfoglalásunkban. Az egységes, határok nélküli Európa a magyar nemzet jövője, a nemzet határokon túli egyesítésének egyetlen lehetséges útja. Egyetlen magyarnak sincs joga lemondani erről a lehetőségről, amit a Gondviselés most – talán a XX. század igazságtalanságainak ellenté teleként – felkínál. Minden egyes magyar személyes felelőssége, hogy a nemzet érdekében álló döntést hozza meg. Nemzeti összetartozásunk teljes elismertetéséig még hosszú utat kell megtennünk, de nem szabad sem megállnunk ezen az úton, sem pedig letérnünk arról. Ez az út az egységes Európába vezet. Nemzeti Kör 2003. április 8. Dobos László, Granasztói György, Jávor Béla, Kádár Béla, Martonyi János, Nemeskürty István, O’sváth György, Pálinkás József, Solymosi Frigyes, Tar Pál, Taxner Ernő, Tornai József vissza Ukrajna változások előtt Népszava 2003. április 3. Ukrajnában - a parlament jóváhagyása esetén - már május folyamán a szavazóurnákhoz járulhatnak a választópolgárok, hogy az alkotmány tervezett módosításáról döntse nek. Utoljára három évvel ezelőtt, 2000 áprilisában döntött a lakosság az új alaptörvényről, ám az akkori és a mostani módosítástervezet között jelentős a különbség. Három éve ugyanis arról döntöttek, hogy kiterjesztik Leonyid Kucsma elnök hatalmát.
