Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-09
Bukarest, 2003. április 8., kedd (MTI) - A fejlesztési régi ókat a román kormánnyal való egyeztetés nyomán kell kialakítani - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magya r Demokrata Szövetség elnöke a Krónika című erdélyi napilapnak a székelyföldi fejlesztési régió létrehozására tett RMDSZ kezdeményezés viharos romániai fogadtatását kommentálva. A lap keddi számában megjelent interjúban Markó hangsúlyozta, hogy a terv fogadtatása nem váltott ki olyan vehemens ellenkezést a román sajtóban, mint az a kilencvenes évek első felében történt volna, de a visszhangok azt mutatják, hogy van még bőven tennivaló a mentalitásváltás érdekében. Az RMDSZ az elmúlt hetekben két jel entős önkormányzati fórumot rendezett a Hargita, Kovászna és Maros megyéket magába foglaló székelyföldi fejlesztési régió kérdéséről. Az elképzelést a román politikai pártok, politikusok egy része rendkívül nagy felháborodással fogadta. A kormányon lé vő Szociáldemokrata Párt (PSD) koalíciós partnere, a Román Humanitárius Párt (PUR) azt a gyanúját fogalmazta meg, hogy "egy ilyen, önkényes alapokon létrehozott egység mindenféle autonómia és függetlenségi törekvés gazdasági alapját jelentheti". A PUR szer int az RMDSZ valójában arra törekszik, hogy kiterjessze azt a térséget, ahol a magyar nemzetiségű lakosság alkotja a többséget. Adrian Paunescu, a PSD szélsőségesen nacionalista szárnyához tartozó szenátor ismételten az a véleményét fogalmazta meg, hog y a "tűrhetetlen kezdeményezéssel" az RMDSZ a sztálinista kor Magyar Autonóm Tartományát akarja helyreállítani Romániában. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt arra szólította fel a kormánypártot, hogy "fékezze meg az RMDSZ etnikai lendületét", aminek a PSD adott táptalajt azzal, hogy parlamenti együttműködési megállapodást kötött a magyarokkal. A fejlesztési régiókat a román kormánnyal való egyeztetés nyomán kell kialakítani, és főleg az Európai Unió egyetértésével. A román politikusoknak azt monda nám: pánikra semmi ok, hiszen velük fogunk tárgyalni az elkövetkezőkben. Nem csak a Székelyföldről van szó, hiszen a fejlesztési régiókat az egész országban rosszul alakították ki - hangsúlyozta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint 1998ban, amikor nyol c úgynevezett fejlesztési régiót alakítottak ki Romániában, az akkori román kormány nem az ország tényleges helyzetének vizsgálatából indult ki, hanem "jó tanulóként" elsősorban az Európai Unió elvárásainak akart megfelelni. Elmondta, hogy 1998ban sz inte körzővel és vonalzóval rajzolták ki a régiókat. Az uniós szakemberek kötelező kritériumként szabták meg a régió nagyságát, lakosainak számát, de utólag a gyakorlat bizonyította, hogy az elgondolás nem volt helyes. A fejlesztési régiók létrehozásán ak kérdése szerepelt a PSD és az RMDSZ vezetőinek szokásos hétfői egyeztetésén is. A találkozó után Markó Béla hangsúlyozta, hogy a fejlesztési régiók kialakítása nem jelenti az ország közigazgatási rendszerének megváltoztatását. A fejlesztési régiók alapv etően arra szolgálnak, hogy európai uniós forrásokat vonzzanak egyegy térségbe. Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke elmondta, hogy az eddigi elemzések kimutatták: az 1998ban létrehozott nyolc régió közül néhány csak nagyon kevés európai forrást tudott felhasználni. A kormánypárti politikus szintén azt hangsúlyozta: "sajnálatos, hogy keverik a fejlesztési régiók fogalmát Románia területiközigazgatási felosztásával". vissza BP0499 4 130 MTIb2057 EU/Kovács László sajtót ájékoztatója Győrött kod: kormány/eu/NKSZ/BELP fk: HU/GYŐ ld: Győr, 2003. április 8., kedd (MTI) - Kovács László külügyminiszter 70 százalék fölötti részvétel és az igen szavazatok hasonló aránya esetén már elégedett lenne a hét végi EUnépsz avazás eredményével. Kovács László erről kedden Győrött tartott sajtótájékoztatóján beszélt az MTI kérdésére válaszolva. A külügyminiszter a sajtótájékoztatón szólt arról, hogy milyen következményekkel járna, ha a nem szavazatok kerülnének többség be a népszavazáson. - Ha győzne a félelem, a koppányi gondolkodás, akkor azt érnénk el, hogy Magyarország kívül maradna, szemben a szomszédos tagjelölt országokkal, amelyek minden bizonnyal nagy többséggel igent mondanak az unióra - figyelmeztetett. A Magyarország csatlakozásának esetleges meghiúsulásából származó hátrányok közül kiemelte, hogy az újonnan csatlakozó országokénál lassúbb lenne az ország fejlődése. Megmaradna a schengeni határ a
