Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-08
egyetértésünk, mivel társadalmunk polgári i ntegrációját jóval tagoltabbnak és hiányosabbnak tartom. Újratermelődött a társadalom alatti, társadalmon kívüli állapot az alsó rétegekben - társadalmunk jó harmada sem polgári sem más keretekbe nem integrálódik. Ez nem hagyományos osztályellentét: a konv ertálható szakmai kultúra hiányához és a hátrányos térségekben éléshez kötődik. Középső és felső rétegeink polgári integrációja is kettős: kevesen érdekeltek a globális modernizációban, sokan a lassúbb (és mind megvalósíthatatlanabb) magyar "szerves" fejlő désbe kényszerülnek. Ilyen átmeneti jellegű, viszonylag fejletlen és hiányos integrációjú polgári társadalommal kell a fejlettebb európai társadalmakhoz alkalmazkodnunk. Úgy tágítható a társadalmi (polgári) közép, ha az integráció a polgári kisközösségek a utonómiát tágítja - ez további társadalmi reformokat kíván. Meg kell nyitni az alsó rétegek előtt a polgári integrációba vezető (ma nem létező, vagy zárt) kapukat - ez szociális reformot követel. Gyurcsány szocialista indíttatású koncepciója a két reformot nem kapcsolja egymáshoz, pedig az esélyegyenlőség és az autonómia együtt jelenti a baloldali társadalmi tradíció lényegét. Ez a társadalom nyitott és autonóm. Legnagyobb megbotránkozást eddig a "nemzeti közép" baloldali értelmezési kísérlete keltett. Aki társadalmi (polgári) centrumról beszél, annak nemzeti centrumot is kell mondania. Európa minden polgári társadalma nemzeti is annyiban, amennyiben a nemzeti (és állami) integráció élő politikai és kulturális realitás. Nem véletlenül jelenti még belátható ideig nemzetek (és államok) sajátos, fokozatos integrálódásának keretét az Európai Unió. Magyarországon a nemzeti probléma kezelése a politika legérzékenyebb pontja. Szórványban él emberöltők óta a kulturális nemzet egyharmada - hasonló kihívással az európ ai kultúrkörben csak az íreknek és a zsidóknak kell szembesülniük. Sajnos, az ötmillió magyar zöme nem is az USAban vagy NyugatEurópában lakik... Nemzetfogalmunkat, nemzeti identitásunk új tartalmát az európai integrálódás kihívásaihoz igazodva kell újra értelmeznünk. Nem kulturális entitás marad az európai (uniós) magyar nemzet, hiszen állami, politikai autonómiánkat is megőrizhetjük. Ezért is létkérdés a nemzeti közép politikai meghatározása, amire szerintem a Medgyessykormány helyesen törekszik. Ha nem így tenne, a nemzeti gondolatkör kisajátítására igencsak hajlamos jobboldalnak adná át a terepet. Nemzeti közép azonban nem egyik vagy másik politikai oldal körül szerveződik: mindegyik oldal megfogalmazza a maga centrumprogramját és ezek szintéziséből te remtődik (vagy nem teremtődik) értelmes konszenzus. Plurális demokráciában a nemzeti közép megszervezése, megszerzése is versenykérdés, ám a győztesnek a felelőssége nagyobb. Amelyik politikai szellemi irányzat nem tudja megszerezni, megszervezni tartósan a társadalmi és a nemzeti centrumot, legitim hatalmi többségre sem számíthat. Demokráciánk eddigi jobboldali kormányai általában a társadalmi centrum iránti érzéketlenségük, a baloldali kormányok nemzeti centrum iránti gyengébb fogékonyságuk miatt szoktak "elszállni" E ponton a kíméletlen ideológiai harcok megújulásával számolhat a baloldal, mert az álláspontok érzelmileg sem közelednek. Szövetséget azonban az egész társadalommal kell kötnie, mert polgári és szervezeti centrumpolitika nélkül még a baloldal sem szerezhet tartós legitim többséget. Megnyugvással olvasom a fémjelzett jobboldali konzervatív bírálótól a baloldali, szocialista gondolat totális válságáról szóló megállapításokat, bár én mind a szovjet típusú gondolkodástól és gyakorlattól történt me gszabadulást, mind a szociális és liberális ideológiák közeledését a baloldali szellemi megújulás lényegéhez sorolom. Enélkül például a globális kihívásokkal aligha nézhet szembe bármilyen modern eszmerendszer, ahogyan ezt Gyurcsány is érzékelteti. Ki kell ene viszont egészíteni az antikonzervatív érvelést a baloldaliakra tényleg jellemző szubjektív haladáshit, fejlődéshit objektív megalapozásával. Mert az "európai társadalomfejlődés értelme" nem pusztán hiteli kérdés, hanem a baloldali gondolkodás egyik l ehetséges történelmi alapja. Ez a keresztényszociális tanítás legkevésbé a magyar konzervatív jobboldalnak engedhető át, amúgy sem tud vele mit kezdeni. Magyarországon a kersztényszociálisszocialista eszmei érintkezés korántsem elvont ideológiai probléma, hanem eltérő politikai kötődésű társadalmi csoportok érintkezésének, kulturális kapcsolatának legfontosabb előfeltétele, közeledésük legjárhatóbb útját építheti, Hitekre, világképekre s nem elsősorban vagy közvetlenül pártokra, felekezetekre gondolok. Né hány alapvető politikai reform szintén a magyar társadalom polgárosodását, autonómabbá válását, európai versenyképességét segítené elő. Európa mind kevésbé marad nemzetállami, mindinkább a regionális autonómiák kontinensévé válik. Mindegyik területi társad almi autonómia a fenntartható gazdasági fejlődés megőrzésére is képes, vagy tudatos támogatással megteremtheti. Magyarországon túlcentralizált az állam, hiányos a helyi társadalmak autonómiája és túlzottak a területi egyenlőtlenségek. E
