Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-08
nemzetközi jogalany, érdekeit az unióban London, illetve Madrid képviseli. Ám az állam é s a nép fogalma nem mindig fedi egymást. Márpedig Európa a népek közös hazája. Az államnak egyedül a népek adnak létjogosultságot. Az ő különféleségük, kultúrájuk sokszínű gazdagsága teremtette meg azt a történelmi csodát, azt a valóságos kaleidoszkópot, a mit "európai kultúrának” nevezünk. Egyre növekszik az aggodalom, különösen a kisebb népek körében, hogy a kontinens egyesülése folyamán identitásukat veszély fenyegeti. Ha ez a veszély valóra válna, ez nyilvánvalóan az európai jövő elszegényedésével járna , hiszen az unió felelős nemcsak a külső veszély elleni védelemért, hanem az olyan multikulturális szövetség megteremtéséért is, amelynek máig nincs precedense. Itt merül fel az etnikai, államot nem alapító csoportok kérdése is. Nekik, illetve különleges kultúrájuknak is helyet – akármilyen szerényet – kell biztosítani egy új Európában. Mindezek alapján logikus, hogy az Európai Unió vezetősége, amely az államokat képviseli, és a pártalapon választott Európai Parlament kiegészüljön, ha nem is szenátusféle testülettel, de legalább egy fórummal, amely a népeket, illetve a nemzeti kultúrákat képviseli. A Société Européenne de Culture, mely körülbelül kétezer intellektuelt tömörít Európa szinte minden országából, egy ilyen fórum megalakítására be is küldte kon krét javaslatát. Ennek alapján minden nép jogot kapna kétkét (vagy talán inkább négynégy) delegátus küldésére, az etnikai csoportok pedig együtt delegálhatnának – évenkénti rotációs alapon – két (illetv e négy) képviselőt. (Esetleg háromszor kettőt, illetve négyet.) Egy ilyen Európai Kultúrák Fórumának a hatásköre nem lenne túl széles körű. Természetesen beilleszkedne a brüsszeli uniós kormányzat kereteibe. Főleg kulturális kérdésekkel foglalkozna. De eg y megaombudsman szerepét is betölthetné. Beadványunkban felsoroltuk azokat a népeket, amelyeknek képviselethez kellene jutniuk: albánok, angolok, baszkok, bosnyákok, bolgárok, bretonok, cigányok, ciprusiak, csehek, dánok, délfranciák, észtek, finnek, flam andok, franciák, galíciaiak, görögök, horvátok, írek, izlandiak, katalánok, korzikaiak, lengyelek, lettek, litvánok, macedónok, magyarok, máltaiak, norvégok, olaszok, oroszok, osztrákok, portugálok, rétorománok, románok, skótok, spanyolok, svájciak, svédek , számik (lappok), szlovákok, szlovének, törökök, ukránok, vallonok, walesiek. És kik kerülnének a második kategóriába? Több tucatnyian! Köztük: friuliak, szorbok, frízek, gagauzok, tatárok, szárdok, cseremiszek stb. Magától értetődik, hogy a delegációk néha különböző államokban lakó polgárokból fognak összetevődni. Ezeknek az államoknak ez nem fogja az érdekeit sérteni; ellenkezőleg, ez a szisztéma ki fogja küszöbölni a nyomást a határok megváltoztatására. Tavaly ősszel Giscard d’Estaing nyilvánosságra hozta javaslatait, miután figyelembe vette a beküldött ajánlatok százait. Örömünkre szerepelt köztük egy "Congres des Peuples Européens” (Európai Népek Kongresszusa) is, amely Giscard szerint az uniót közelebb hozná az azt alkotó népekhez. Lehetséges, hogy ez már a társaságunk propozíciójának az elfogadását jelentette, de olyan értesülésünk is volt, hogy ez tulajdonképpen az elnök régi vesszőparipája. A javaslatnak azonban van egy szépséghibája is. Az új testületet képező delegátusoknak a parlamentek képvi selőit ajánlja. Ez a jelenlegi állami, pártpolitikai vezetőséget erősítené csupán. Ismét a konvent elnökéhez fordulunk tehát, kérve, hogy a delegátusokat inkább a népek kulturális életének kiemelkedő és hitelesnek elismert vezető személyiségeiből válasszá k. Az alkotmány végleges szövegét júniusra várhatjuk. Reméljük, hogy az Európa népeit, kultúrájukat is beemeli az unió sáncai közé. vissza CsicseryRónay István író, könyvkiadó „Aktív megfigyelő” magyarok Világgazdas ág 2003. április 8. Aktív megfigyelői státus illeti meg Magyarországot (és a másik kilenc belépő államot) a csatlakozási szerződés jövő szerdai aláírása után az EUban. Ennek értelmében a magyar kormány képviselői részt
