Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-07
lényege valóban a magyarigazolvány, ame ly a határokon túli magyaroknak a magyar államhoz kötésével „korrigálja” Trianont. A státustörvény körüli vita jó alkalom arra, hogy a magyarság – a magyarországiak és a határon túliak egyaránt – az Európához való csatlakozás folyamatában túltegye magát a trianoni traumán. Enélkül nem várható, hogy a magyarság többsége reális álláspontot foglaljon el ebben a vitában. Mert nincs magyar ember, akinek nem fáj Trianon, de nem a mában él az a magyar, aki napi politikai feladatokat lát Trianonban, és nem olyan t örténelmi nemzeti tragédiát, mint amilyen Mohács, Világos vagy az 1956os forradalom vérbe fojtása. Ezért engedtessék meg nekem az a szerénytelenség, hogy megfogalmazzam azt az első pillanatban bizonyára heves reagálást kiváltó, de átgondolva talán elfogad ható véleményt, hogy a magyar társadalomnak szembe kell néznie két lényeges dologgal. Először is azzal, hogy Magyarország miniszterelnöke nem 15, még csak nem is 10 millió magyar miniszterelnöke, hanem Magyarország 99,5 millió magyar és 0,51 millió nem m agyar állampolgáráé. Másodszor pedig azzal, hogy a trianoni trauma tényleges feloldása az Európai Egyesült Államok és átmenetként az EU, amelyben a magyaroknak – éppúgy mint a franciáknak, németeknek – 45 államuk van kettős – „hazai” és európai – állampol gársággal. Harcolni kell azért, hogy Magyarország segíthesse, támogathassa a határokon túli magyarokat, mert ez – sajnos – nagyon is szükséges, de le kell mondani a magyarigazolványról, hogy Magyarország ténylegesen része lehessen annak az Európának, amel y nem jöhetett volna létre a francia – német megbékélés nélkül, anélkül, hogy e két nemzet a történelemkönyvekbe zárja évszázados viszályait és a területi veszteségek fölötti fájdalmat. Bálint István újságíró, Újvidék Van esély a viszonosság elkerülésére Szerb és ukrán vízumkényszer [20030407] Vélhetőleg novembertől, a lehető legkésőbbi időponttól vezeti be Magyarország a vízumkötelezettséget Szerbia és Montenegró, valamint Ukrajna állampolgárai részére – értesült lapunk megbízható forrásokból. A dönt és még nem született meg, de az EUjogharmonizáció részeként legkésőbb az ősz folyamán meg kell hozni. Szakértők szerint jó esélye van annak, hogy Szerbia és Montenegró nem vezet be viszonossági alapon vízumkötelezettséget a magyar polgárokkal szemben, m ert Belgrád már jelenleg is egyoldalú vízummentességet biztosít valamennyi EUtagállam számára. Kérdés ugyanakkor, hogy hasonló lesze a helyzet Ukrajna esetében. Talán iránymutató lehet a Varsó és Kijev közti megállapodás, amelynek értelmében az ukrán pol gároknak ugyan szükségük van vízumra a Lengyelországba való belépéshez, de a vízum beszerzése ingyenes – cserébe Kijev egyoldalú vízummentességet tart fenn a lengyel állampolgárok számára. Mind Szerbiával, mind Ukrajnával kétoldalú tárgyalásokon kell meg állapodnia Budapestnek az új rendszerről. Amíg Magyarország nem lesz a schengeni övezet teljes jogú tagja (ez legkorábban 2007ben lehetséges), addig az uniótól teljesen függetlenül állapíthatja meg a vízumdíjakat, akár teljesen ingyen is adhatja a beutazá si engedélyeket. Az uniós harmonizációs kötelezettség pusztán arra terjed ki, hogy azokkal az országokkal szemben, amelyekkel az EU vízumkötelezettséget tart fenn, a csatlakozás időpontjára hazánknak is működőképes vízumrendszert kell felállítania, illetve azon országok polgárai számára, amelyektől nem követelnek a régi tagállamok sem beutazási engedélyt, hazánk sem tarthat fenn vízumrendszert. A többi szomszédos állammal szemben az EUcsatlakozás miatt nem kell vízumkényszert bevezetni. Romániától ugyan sokáig beutazási engedélyt követeltek az uniós tagállamok, de keleti szomszédunk 2001-
