Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-01
Kok vélekedése értelmében nem utolsó sorban ennek a döntéshozatali elvnek volt a követ kezménye, hogy az EU mint egység nem volt jelen az iraki válság megoldására irányuló kísérletekben, holott több tagállam ugyanezen kísérletekben figyelemre méltó szerepet játszott. A közös európai kül- és védelmi politika megteremtésére hivatott érdemi viták elmaradása mögött Kok szerint az az ok rejlik, hogy számos tagállam vezetői szánalmasan ódzkodnak igazán európai távlatú álláspont vállalásától e két kérdésben. A holland államférfi ugyanakkor reményét fejezte ki a bizottság részére készített tanulm ányban, hogy a 2004ben csatlakozó új tagoknak nem kell majd hasonló magatartást felróni. Az iraki válságról szólva az egyes tagjelöltek és néhány régi EUtag - például Franciaország - között támadt feszültség kapcsán Kok az "uniós alapelv" alkalmazásá nak hangsúlyosabbá tételét javasolja, emlékeztetve: az Európai Bizottságnak a feladata, szükség esetén, az unió közös érdekeinek védelme a tagállamokkal szemben. vissza Szerbia az Európa Tanácsba tart Világgazdaság 2003. április 1. Az Európa Tanács még a héten sorai közé fogadhatja Szerbiát és Montenegrót, hogy ezáltal is segítse a Zoran Gyingyics szerb miniszterelnök meggyilkolását követően felállt új kormány számára a helyzet konszolidálását. A szervezet korábban egy új alkotmány elfogadását és a jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó nemzetközi büntető törvényszékkel való teljes körű együttműködést szabta a csatlakozás előfeltételéül, az EU nyomásának engedve azonban a gyorsabb cselekvés mellett döntött – írja diplomá ciai értesülésekre hivatkozva a Financial Times. Az európai kormányok bizalommal fogadták az új belgrádi vezetést, amelytől az emberi jogok ügyének előmozdítását várják. Francia- és Németország a múlt héten 100 millió euró összértékű adományra és adósság leírásra tett ígéretet. Belgrád 400 millió euró „sürgősségi segélyt” kér a költségvetés helyzetének javítására, amelynek hiánya a merényletet követően kihirdetett szükségállapot óta tovább nőtt. A rendkívüli állapot során a szerb hatóságok olyan intézkedés eket is foganatosítottak, amelyek ellentmondanak az Európa Tanács elvárásainak. Ezek közé tartozik az egyéni szabadságjogok általános korlátozása, illetve a sajtó elnémítása. Zoran Zsivkovics miniszterelnök azonban a hét végén utalt rá, hogy a szükségállap ot hamarosan véget érhet, és Szerbia intenzív harca a szervezett bűnözés ellen „majdnem befejeződött”. vissza Eltemettek hatszáz azonosított áldozatot Magyar Hírlap 2003. április 1. Szerző: J. Garai Béla A szerb határ me llett fekvő boszniai Srebrenicában mély részvét mellett temették el a nyolc évvel ezelőtti tömegmészárlás eddig azonosított hatszáz áldozatának földi maradványait. A gaztettért felelős Ratko Mladicnak mindeddig sikerült elkerülnie az igazságszolgáltatást. Az ENSZbékefenntartók egykori potocari bázisa helyén épült új temetőben Paddy Ashdown ENSZfőmegbízott olvasta fel Kofi Annan főtitkár üzenetét a Bosznia minden részéből autóbuszokon érkezett tizenötezer gyászoló előtt. Azokról az egykori srebrenicai lakosokról van szó, akik a borzalmas eseményeket követően távoztak szülővárosukból, a Boszniai Szerb Köztársasághoz került Srebrenicából. A rendezvényt szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg, a nemzetközi békeerők, az SFOR és a boszniai sze rb rendőrség közreműködésével. 1995 júliusában a szerb haderő Ratko Mladic irányításával behatolt az ENSZ által védett övezetté nyilvánított enklávéba, és a tétlen holland békefenntartók szeme láttára elhurcolta a férfiakat. Nem sokkal később valamennyiüke t – hozzávetőleg nyolcezer embert – kivégezték. Az elmúlt években tömegsírok százait tárták fel, a holttesteket pedig Tuzlára és Visokóba vitték. A belgrádi propaganda a korábbi rezsim idején vitatta a szerb erők felelősségét, azt állítva, hogy a bosnyáko k harcban vesztették életüket. A belgrádi média most, ha szűkszavúan is, de beszámolt a Drinán túl lezajlott kommemorációról. Folytatás és döntés Hágában
