Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-05
beadvány érkezik, a Legfelsőbb Bíró ság az adminisztratív teendők és a kézbesítési kötelezettség miatt is nehéz helyzetbe kerülhet. Érdeklődésünkre Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke kijelentette: minden szükséges intézkedést megtettek, íg y már vasárnap ügyeletet tartanak, és ha kell, éjszaka is dolgozni fognak. Egyébként a bíróságon öt közigazgatási tanács működik, de akár a többi bírót is igénybe vehetik a választási ügyek elbírálására. Más bíróságokról viszont ideiglenesen sem vezényelhe tnek át senkit. vissza Ne szalasszuk el az EU lehetőségét – mondja Lámfalussy Sándor, a közös európai pénz atyja Népszabadság • 2003. április 5. • Szerző: Füzes Oszkár A nemzet elsorvadásához vezetne, ha Magyarország kimara dna az Európai Unióból – nyilatkozta lapunknak Lámfalussy Sándor. Az „euró atyjának” is tartott, jelenleg az egységes pénzpiac létrehozását vezető, róla elnevezett európai testület elnöke, a tíz legtekintélyesebb belgiumi magyar tudóssal együtt nyílt levél ben sürgette: a magyarok ne szalasszák el a csatlakozás létfontosságú lehetőségét. – Önök szerint végzetes hiba lenne, ha a „nem” győzne az uniós népszavazáson. De a belépéssel vajon nem veszítjüke el a függetlenségünket? – Ez a félelem teljesen alapta lan. Akár kormányközi, akár föderális irányban fejlődik tovább az integráció, „Brüsszel” mindenképpen korlátozott hatáskörű marad. Az egyes tagállamok jegybankjainak vezetői ott ülnek, és befolyásolják az alapvető döntéseket még az olyan abszolút nemzetek fölötti testületben is, mint az Európai Központi Bank. Valójában bent erősebb lesz a nemzeti mozgásterünk, hiszen a kívül maradó ország az, amelyik nem tudja befolyásolni az uniós döntéseket. Ezért mondjuk, hogy a nem csatlakozás következménye Magyarország elsorvadása lenne. Még egy sokkal nagyobb állam sem képes egyedül megvédeni érdekeit a világversenyben. Nem a globalizáció a probléma, hanem az, ha valaki kimarad belőle, és nem társul a hasonló érdekű országokkal. Távoli, de jó példa Argentína. Gazdag vo lt, s abba rokkant bele, hogy élelmiszertermelése védelmében elzárkózott, így nem illeszkedett be sem a versenybe, sem a modernizációba. Az átmeneti előnyök gyorsan elillantak, és jöttek a több évtizedes, súlyos hátrányok. – Felmerül az is, hogy esetleg később csatlakozzunk, időt nyerve. – Ez veszélyes illúzió, valójában időt – is – vesztenénk. Az EU folyamatosan fejlődő intézmény, minél később kerül be egy ország, annál több feltételhez kell alkalmazkodnia, és közben a feltételek alakításában nem is veh etett részt. Magyar szempontból külön hátrány volna, ha szomszédainknál később csatlakozna az ország. Pénzt, működőtőkét, befolyást, tekintélyt vesztene. – A belépés nyilván okoz gondokat is. – Elsősorban a magyar mezőgazdaság számára jön létre kényes he lyzet, ezt a szakembereknek, uniós segítséggel kell megoldaniuk. De az agrárium gondjait kimaradva végképp nem lehetne orvosolni. Mint mondtam, lehet az elzárkózással egykét évre részleges előnyökhöz, látszólagos védettséghez jutni. Ám utána kegyetlenül k iderül, hogy az egyedül maradt termelő, kereskedő és befektető elvérzik, mert nincsenek vele azonos érdekű társai, hogy valóban megvédhesse a pozícióit. – Mindenképpen meg kell kérdezni öntől: siessen vagy sem Magyarország az euró átvételével? – Ne siess en, de ne is tévessze szem elől ezt a célt. Sietni nem is lehet, mert a belépés után még legalább két évet kell eltölteni a közös pénz „előszobájában”. bizonyítva, hogy az ország teljesíti a feltételeket. Ennyi idő valószínűleg kevés lenne Magyarország szá mára, amelynek elsősorban a makrogazdasági egyensúlyok helyreállítására kell törekednie. Ez tényleg sürgős. Másfelől az is fontos, hogy az eurós csatlakozás is