Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-01
bíróság is. Dragoljub Micunovic parlament elnök szerint az alapszabály ratifikálásával véget ért "az ország hosszú odis szeája", a parlament történelmi döntést hozott, amellyel az európai integráció mellett tette le a garast. Jugoszlávia rögtön a milosevici uralom bukása után, már 2000 novemberében kérte hivatalosan felvételét az Európa Tanácsba, de a szervezet a csatl akozás feltételéül szabta a két jugoszláv tagköztársaság közötti államjogi viszony rendezését. Ez a folyamat azonban vontatottan haladt, a jugoszláv parlament csak idén, február 4én fogadta el az új államközösség alkotmányát. Ezzel a két tagköztársaság új államalakulatot teremtett SzerbiaMontenegró néven. Az országnak eddig csak megfigyelői státusa volt a szervezetben. Az ET április 3án, csütörtökön veszi fel tagjai közé SzerbiaMontenegrót. vissza Verheugen lassú javulást ígér A bővítési EUbiztos az igen mellett kampányol Budapesten NSZ • 2003. április 1. • Szerző: P. B. Günter Verheugen Kovács László társaságában (kép: Népszabadság – Gárdi Balázs) A csatlakozás után nem javul meg minden automatikusan, és a ta gság előnyei sem válnak mindenki számára láthatóvá az első naptól kezdve – mondta a Mindentudás Egyetemén Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa, aki tegnap Kovács László külügyminiszterrel is tárgyalt Budapesten. Hozzátette, hogy a kedvező változások la ssan és fokozatosan jelentkeznek majd. Az iraki válság tanulsága, hogy az EUtagállamok közötti koordináció nem elegendő, valóban közös kül- és biztonságpolitikára van szükség, a közösségi intézmények felhasználásával – hangsúlyozta Verheugen a külügymin iszterrel folytatott megbeszélések után. (A legfontosabb közösségi, nemzetek felett álló intézmény az Európai Bizottság – a szerk.) Kovács azt ígérte, hogy a magyar külpolitika mindent megtesz az EU egysége érdekében. Ami az április 12i népszavazást ille ti, Kovács hetvenszázalékos részvételre számít, és arra, hogy az igen szavazatok aránya meghaladja a kétharmadot. A csatlakozási szerződés április 16i, athéni aláírására meghívást kaptak a korábbi kormányfők, a külügyminiszterek és a volt köztársasági eln ök is; a mostani vezetés ezzel azt akarta kifejezni, hogy az EUbelépés négy szabadon választott parlament és öt kormány egymásra épülő tevékenységének sikere. vissza Bugár: Beváltak a kis lépések NSZ • 2003. április 1. • Sze rző: Szilvássy József Nem történtek jelentősebb személyi változások a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának hét végi küldöttgyűlésén. Bugár Béla, az újraválasztott pártelnök szerint az MKP egységes párttá vált, de nem zárkózik el a vitáktól sem. Ismét Bu gár Bélát választották pártelnöknek a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elmúlt hét végi tisztújító közgyűlése. Újra Bárdos Gyula lett az MKP parlamenti frakciójának vezetője, és Duray Miklós is megtartotta az ügyvezető alelnök posztját. Mindössze a párt fontos döntéshozó testületének, az Országos Tanácsnak az élén történt változás, ahol a csallóközi Farkas Pált a rimaszombati Komlóssy Zsolt váltotta fel. A tanácskozás azonban mégsem fulladt unalomba. Az elnökségi beszámoló bírálta például Duray Miklóst, mert ügyvezető alelnökként az indokoltnál kevesebb figyelmet szentelt a pártmunkának, főleg a már említett megyei szervezetek megalakításának. Jóval nagyobb visszhangot váltott ki annak a középszlovákiai küldöttnek a felszólalása, aki azzal vádolta meg a pártvezetést, hogy kizárólag a saját anyagi érdekeit tartja szem előtt, és emiatt kormányzati tényezőként szinte semmit sem ért el. – Nem javult a délszlovákiai régiók sanyarú szociális helyzete, nem csökkentek a felvidéki magyarság megélhetési gondjai, semmit sem tettek a felvidéki magyarság csökkenő lélekszámának a megállításáért – vélekedett. Szavait Bugár Béla azonnal