Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-03
Mi az oka annak, hogy Franciaország ennyire háborúellenes magatartást tanúsít? Elnök úr talán nem tartja h elyesnek Szaddám Huszein elmozdítását? Így ön azzal vádolható, hogy védi a terrorizmust és a terroristákat. - A terrorizmus minden formája ellen küzdeni kell a végsőkig. A terrorizmus kapcsán semmiféle kibúvó nem fogadható el. De nem mindegy, hogy milyen eszközökkel harcolunk ellene. Meggyőződésünk, hogy az iraki kérdést az első öbölháború során kellett volna rendezni. Ez nem történt meg, és azóta hagytuk elmérgesedni az ügyet. Irak azonban most nem jelentett olyan közvetlen veszélyt akár a környező orszá gokra, akár a világra nézve, hogy az háborús beavatkozást igényelt volna. Jól működnek a fegyverzetellenőrzés intézményes formái. Ezért ha időt hagyunk rá, és határozottabb nemzetközi összefogással keményebb politikai nyomást tudtunk volna kifejteni az ir aki vezetőre, akkor meggyőződésünk szerint Irak leszerelése békés úton is megtörténhetett volna. Ha vártunk tizenkét évet Szaddám hatalmának megdöntésével, még várhattunk volna néhány hónapot, hogy békés úton érjük el célunkat. Ön több kormányfő szerint i gen furcsán viselkedett a csúcsértekezlet első estéjén. Mindössze háromnegyed órás megbeszélés után kijelentette: "Uraim, nehéz napunk volt, tegyük el magunkat holnapra. Én mindenesetre megyek lefeküdni." Azzal felállt, és valóban kivonult a teremből. - Í gy történt, és mindez azért, mert az urak Irak háború utáni rendezésének részleteibe kezdtek belemenni, amit mi túl korainak tartunk, hiszen még csak a rombolás folyamatánál tartunk. Így nem tudhatjuk, hogy ténylegesen mit kell majd rendbe hozni. Nem Irak gazdasági újjáépítéséről szerettünk volna szót váltani az ülésen, hanem felvetni a térség komplex politikai rendezésének kérdését, mert az iraki háború e tekintetben nem old meg semmit. És ha már belekezdtünk a térség rendezésébe, akkor ne halogassuk továb b a megoldásra váró feladatokat, hiszen akkor esetleg nemsokára újabb háborúval számolhatunk. Meggyőződésünk, hogy a térség rendezése nem képzelhető el az izraelipalesztin viszály megoldása nélkül, és abban is biztosak vagyunk, hogy a rendezésben az Európ ai Uniónak és az ENSZnek vezető szerepet kell játszania. Verhofstadt belga kormányfő javaslatot terjesztett elő az unió védelmi politikájáról. Mi a véleménye róla? - Verhofstadt úr nem a cilinderéből húzta elő ezt a javaslatot. Ez francianémetbelga kö zös beadvány, amelyet az Európai Konventnek is benyújtottunk. Franciaország meggyőződése, hogy a közös védelem- és biztonságpolitika elengedhetetlen eszköz az unió hatékony külpolitikai fellépéséhez, hitelességének megőrzéséhez. Mi nem akarjuk az uniót kat onai szövetséggé változtatni, mint ahogy azt néhányan a szemünkre vetik. Az uniónak azért van szüksége közös és erős védelem- és biztonságpolitikára, hogy alá tudja támasztani célkitűzésének elérését, hogy elősegítse a béke és stabilitás megőrzését az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jog rendelkezéseinek megfelelően. Véleményünk szerint az uniónak vállalnia kell a konfliktusmegelőzési feladatokat, a közös fellépést a leszerelés érdekében, mindenekelőtt a fegyverzetellenőrzési programok révén. Továbbá: a katonai tanácsadást és segítségnyújtást. A katonai segítségnyújtás lehetővé tenné valamely tagország (vagy a tagországok valamelyik régiójának) katonai alakulataival való együttműködést. S ez elsősorban a terrorizmus leküzdésére lenne igénybe vehető. A ja vaslat azt is tartalmazza: a tagállamok közösen vállalnák, hogy az unió területén minden lehetséges eszközt bevetnek a terrorfenyegetés elhárítására, a polgári lakosság és a demokratikus intézményrendszerek védelme érdekében. Egyúttal szükség van a válságk ezelésben a döntéshozatal reformjára. A bővítéssel együtt nem tartható fenn tovább az egyhangú döntéshozatal. A hatékony működéshez rugalmasabb döntéshozatali mechanizmusra lesz szükség. Lehetőséget kell adnunk arra, hogy bármely tagállam élhessen a konstr uktív tartózkodással. Így mód lenne arra, hogy azok a tagállamok, amelyek kezdetben nem kívánnak részt venni egy adott hadműveletben, később csatlakozhassanak hozzá. Továbbra is ragaszkodunk azonban az egyhangú döntéshozatalhoz egy adott hadművelet megindí tásakor. Ám a három ország közös javaslata csak abban az esetben érhet célt, ha a tagországokban megvan a közös akarat arra, hogy képessé tegyék az uniót a fenyegetések elleni egységes fellépésre. Franciaország számára ezért is az unió legfontosabb értéke a szolidaritás. vissza
