Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-28
Valójában két lovat kell megülnünk 2004 májusáig, a következő EPválasztásokig. Addig a delegáció tagjainak nemcs ak az EPben kell helytállniuk, hanem egyidejűleg országgyűlési képviselői munkájukat is végzik. Nyilván a hazai törvényhozói munkát tekintjük elsődleges feladatunknak, hiszen az Európai Parlamentben egyelőre csak megfigyelői státusunk lesz. Ennek ellenére minden héten jelen leszünk hol Brüsszelben, hol pedig Strasbourgban. Könnyebbséget csak a plenáris ülések hete jelenthet, amikor a rotációs elv érvényesül a csapatban, tehát a delegáció egy része itthon marad majd azokban a napokban. Ez azért lehetséges, mert felszólalási jogunk most csak a parlamenti bizottságokban és a frakciókban lesz, a plenáris tanácskozásokon viszont még nem. Milyen témák szerepelnek mostanában az Európai Parlament napirendjén? Valójában még cseppfolyós, kialakulatlan minden, ami a mi jelenlétünkkel, illetve a tíz csatlakozó ország delegációjával kapcsolatos. Feltételezésünk szerint május közepé revégére derül ki, mennyire számítanak ránk az egyes frakciókban és parlamenti bizottságokban. Még az sem dőlt el, hogy az egyes bizottságokban hány hely jut nekünk. Jelképes vagy valóságos munkára számítanak Brüsszelben? Ezt a kérdést mi is feltettük m ár az Európai Parlamentben, és a válasz az volt, hogy komoly munkának nézünk elébe. A mostani státusunk ugyanis nem precedens nélküli: az előző bővítési hullámok idején kialakultak azok a munkamódszerek és formák, amelyek segítségével az újonnan belépő ors zágok képviselői fokozatosan bekapcsolódhatnak a testület tevékenységébe. A huszonnégy tagú magyar csoport három frakció (a szocialista, a liberális és a néppárti) padsoraiba ül be. Milyen egyeztetési fórumra lenne szükség a közös magyar érdekeltségű ügye knél? E problémát felvetettem már az Országgyűlésben, és a jelekből ítélve a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz részéről is érzékelhető a csoporton belüli konzultációk igénye. De ennek konkrét módja még nem dőlt el, mint ahogy sok egyéb más sem. Például ? Most formálódik például az a törvénytervezet, amely az európai parlamenti magyar képviselők jogállását lesz hivatott szabályozni. Nyilvánvaló, hogy az EP magyar tagjainak sem a hazai problémáktól, sem pedig az Országgyűléstől nem lenne szabad elszakadni uk. Ezért is jó lenne, ha 2004 után az Országgyűlés munkájában tanácskozási joggal részt vehetnének, és jogállásuk hasonló lenne a magyar törvényhozás tagjaiéhoz. Nyilván át kell majd gondolni a Külügyminisztérium és a delegáció kapcsolatrendszerét, ugyaní gy azt is, hogy a strasbourgi és a brüsszeli magyar képviselet hogyan segítheti a leghatékonyabban a delegáció tevékenységét. Mennyibe kerül a magyar költségvetésnek a huszonnégy képviselő brüsszeli és strasbourgi jelenléte? Ez egyetlen fillérnyi többlet költséget sem jelent az adófizetőknek 2004ig. Utazási költségünket és napidíjunkat ugyanis Brüsszel vállalta magára, egyéb különjuttatásban pedig nem részesülünk. Természetesen országgyűlési képviselői járandóságunkat ezután is megkapjuk – mert hiszen ugy anolyan részt vállalunk a magyar törvényhozás munkájában, mint eddig. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna
