Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-24
A jövő történészei azon is tanakodhatnak majd, vajon Tony Blair brit kormányfőt ki és miért "retusálta ki" a kibővített EU vezetőiről készül t történelmi fényképről, holott Blair azért hiányzik, mert - szóvivője utólagos mentegetődzése szerint - valamilyen sürgős dolga miatt a mintegy kétórás ünnepség befejezése előtt távoznia kellett. Blair ugyanebből az okból kifolyólag a szónokok sorában is előreugrott, az észt köztársasági elnök és a spanyol kormányfő közé, holott az uniós protokoll szerint - amelyben minden tagország a saját nyelvén jelölt nevének kezdőbetűje szerint következik az ábécében - utolsóként, az U betűnél (United Kingdom) lett vo lna a helye. A magyar miniszterelnök minden szempontból a középhadban szolgált: Medgyessy Péter azon kormányfők közé tartozott, akik ellenálltak a kísértésnek, hogy - engedve a hely szellemének - megpróbáljanak versenyre kelni az egykori Agora ékesszóló ré toraival. A magyar kormányfő takarékosan bánt a szóvirágokkal, olyannyira, hogy a hozzá közel álló technokrata stílusban például egyszerűen turistáknak nevezte az 1989es magyarországi vasfüggönyátvágáskor Nyugatra igyekvő keletnémet polgárokat. Magyarors zág mégis sajátosat produkált, méghozzá több szempontból is, az athéni ceremónián; az aláíráson például a görögöké után a második legnépesebb küldöttséggel képviseltette magát. A görög elnökség olyannyira a magáénak érezte az eseményt, hogy az Attaloszcsa rnokban méltóképpen leültethető mintegy 350 személynek körülbelül a fele a házigazdák közül került ki, következésképpen a külföldi méltóságok számát tagállamonként öt főben voltak kénytelenek limitálni. A magyar kormány azonban az előző heti, zavarba ejtőe n szerény népszavazási részvétel után a külföldiek között a legnagyobb, 7 fős - 2 köztársasági elnököt, 4 miniszterelnököt és egy külügyminisztert hadrendbe állító - küldöttséggel demonstrálta az ország európai elkötelezettségét, egyegy pluszhelyet kiköny örögve a görögöktől és a szerény luxemburgiaktól. Magyarország volt ráadásul az egyetlen olyan tagország, amely nem adott helyet az Attaloszcsarnokban számára biztosított szekcióban egy olyan diplomatájának, akinek aláírására pedig szüksége volt. Juhász Endrének, az EUval való 1994es társulási megállapodás, valamint az ötéves csatlakozási folyamat főtárgyalójának - leendő integrációs miniszternek - a szignója végett a fémkazettába zárt, súlyos aktákat utóbb a magyar küldöttség rögtönzött athéni irodájáb a szállította az EU Miniszteri Tanácsának egy alkalmazottja. A szimbolikus megnyilvánulások orgiája a csatlakozási szerződés aláírásának másnapján folytatódott, de már nem huszonötös, hanem harminckilences körben: a görög elnökség ugyanis ezt az alkalmat szánta a kibővített EU új szomszédsági politikája nyitányának is. Az úgynevezett Európai Konferencia ritkán működésbe hozott intézményét az EU az 1998ban hat tagjelölt országgal megindított csatlakozási tárgyalásokkal egyidejűleg találta fel, annak demons trálására - és mindenekelőtt Törökország megnyugtatására , hogy az összeurópai ügyek megvitatásából az unió azokat az országokat sem kívánja kirekeszteni, amelyek tényleges tagsága a távoli jövőbe vész vagy egyenesen kizárt. A korábban jobbára üres gesztu snak számító fórum a múlt héten valamivel konkrétabb értelmet kapott, miután az Európai Bizottság (EB) nemrégiben publikálta a kibővülő unió tervezett új európai kapcsolatrendszerét, és a tizenötök külügyminiszterei a múlt hét elején már eszmét is cserélte k róla. Az elképzelések szerint az EU Románia és Bulgária, majd a balkáni országok felvételével lényegében lezárná a bővítési sorozatot - Horvátország csatlakozás előtti átvilágításának megkezdéséről múlt hétfőn döntöttek az uniós külügyérek , a többi szo mszédos országgal pedig fokozatosan és valószínűleg számos megszorítással az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlását garantáló egységes európai gazdasági tér kialakítására törekedne. "Mindent, kivéve az intézményeket" - foglalta össz e tömören e politika lényegét Athénban Romano Prodi EBelnök, arra utalva, hogy az unión kívüli európai országokkal elmélyítenék a gazdasági, a közlekedési, a környezetvédelmi és a biztonsági együttműködést, de ezek az országok nem vehetnének részt az EU d öntéshozó testületeinek munkájában és a közösségi költségvetés kialakításában. Sokak szerint ez a köztes állapot hozna megoldást Törökország évtizedek óta lebegő uniós tagságának problémájára. Utóbbi ugyanis egyre keményebb ellenállásba ütközik: a múlt hét en például nem kis vihart kavart Joschka Fischer német külügyminiszternek még a decemberi koppenhágai csúcson zárt körben tett és Dániában most nyilvánosságra került elszólása: "Törökország? Sosem lesz az EU tagja." Az athéni rendezvényen ugyan még nem ke zdődtek meg a tárgyalások a szomszédsági tervekről, de a 39 ország - a kibővülő EU 25 tagállama, a tagjelölt Románia és Bulgária, Törökország, öt balkáni ország,
