Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-24
Éledezik az Illyés Közalapítvány NSZ • 2003. április 24. • Szerző: Munkatársunktól Véget ért a határon túli magyarok kulturálisoktatási támogatására létrehozott Illyés Közalapít vány működését megbénító féléves interregnum – a Pomogáts Béla irodalomtörténész vezette testület tegnap a tavaly benyújtott támogatási kérelmek egy hányadáról döntött a határon túli magyar kulturális szervezetek és magánszemélyek pályázatai kapcsán. Mint a kuratórium elnöke a tegnapi sajtóértekezleten elmondta: ha a Fővárosi Bíróság – első fokon – méltányos folyamat keretében határozott volna a megújult testület bejegyzéséről, a kuratórium három hónappal előbb kezdhette volna meg működését. A Medgyessykor mány megalakulása után megszűnt a korábbi alapítványi kuratórium mandátuma, az új kormány által felállított kuratórium bejegyzési kérelméről azonban csak a közelmúltban született jogerős másodfokú végzés a Legfelsőbb Bíróságon. Mint a sajtótájékoztatón e lhangzott, szerdán határoztak az első oktatásinevelési támogatásokról: a beérkezett ötvenezer kérelemből tegnap csupán 310 esetben született érdemi pozitív döntés. Ennek költségvonzata 12 millió forint. A további – hozzávetőleg 30 milliót kitevő – támogat ások túlnyomó részét erdélyi szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek ítélték meg. Egyáltalán nem született döntés Szlovénia esetében, onnan ugyanis nem érkezett érdemi pályázat, Kárpátalján és Horvátországban pedig egyelőre nem alakult újjá az ottani Il lyésalkuratórium. A budapesti testület lehetővé tette, hogy a döntéshozatal folyamatába tegnap bekapcsolódjanak az alkuratóriumok vezetői is – ez újdonságnak számít az Illyés Közalapítvány működésében. Az idei pályázati kiírások e pillanatban még jelentő s késésben vannak, valójában csak most indul az egész 2003. évi pályáztatási folyamat. vissza Állandó elnök az EUban? Autistának minősítették Giscard d’Estaingt NSZ • 2003. április 24. • Szerző: Brüsszeli tudósítónktól Á llandó elnöke, alelnöke és külügyminisztere lenne az Európai Unió legfelsőbb testületének, a tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsnak – ha elfogadnák Valéry Giscard d’Estaing tegnap közzétett javaslatait. Az EU reformjára javaslatot tévő k onvent vezetője az elnököt valamelyik nagy tagállamból, az alelnököt az egyik kisebb tagországból választatná meg, esetenként két és fél évre. Az EUban alakulna egy héttagú állandó elnökség vagy iroda, amelynek – a felsorolt három tisztség betöltője melle tti – négy „sima” tagja egyegy tagállamközi miniszteri tanácson elnökölne (pénzügyi, belügyi, igazságügyi és gazdasági). Az unió eddigi nemzetek feletti, kezdeményező és végrehajtó hatáskörű „kormánya”, az Európai Bizottság nem állna automatikusan mind 25 tagállam egyegy biztosából, hanem 11 eurobiztos és 12 „tanácsnok” (az utóbbiaknak nem volna szavazati joguk) alkotná, az itt is teljes jogú tagként működő külügyminiszter mellett. Mindezt az Európai Parlament és a tagállami parlamentek tagjaiból álló E urópai Kongresszus, esetleg egy uniós népszavazás hagyná jóvá, így választanák meg a tisztségviselőket is. A javaslatokat megdöbbenéssel és felháborodással fogadták a brüsszeli közösségi intézmények. Az Európai Bizottság szerint Giscard d’Estaing egyszerű en figyelmen kívül hagyja az eddig kialakult véleményeket, felrúgná az intézmények közötti egyensúlyt, és még inkább összekuszálná a hatásköröket. Az Európai Parlament több képviselője „autistának” minősítette a francia politikust, aki „se lát, se hall, vi szont Metternich hercegnek képzeli magát, és úgy gondolja, joga van önkényesen berendeznie Európát”. A javaslatok sorsa a 25 régi és leendő tagállam kormányközi konferenciáján dől el – ha sikerül megállapodni a kezdés időpontjáról. A kisebb tagállamok ell enzik, hogy az Európai Bizottság elnöki tisztsége ne félévente rotáljon, mint eddig, hanem hosszabb időre egy kézbe kerüljön . vissza
