Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-22
Éljen a köztársaság, a harmadik! Valójában még csak születőben van. Még szét kell törni hozzá a privatizált köztársaságot, mint a közjavak lenyúlását és elherdálását. Az 1989es alkotmány megteremtette már a lib erális minimumot, mint formális jogegyenlőséget az állampolgári szabadságjogok szintjén, de szociális tartalmat, mint valódi jogegyenlőséget még nem alkotott az állampolgári jogok mögé. Ezért a liberális minimum is megroggyant, s ahogy a társadalom polariz álódott, úgy az állampolgári jogok valódi érvényesülése is mind hevesebb társadalmi viták tárgyává vált. A nemzeti minimum kialakítása, mint az alapvető nemzeti érdekeknek a pártérdekek fölé emelése, azonban kezdettől fogva kudarcot vallott, s nem sikerült még az EUcsatlakozás sorsfordító pillanataiban sem. A pártok által szélsőségesen megosztott országban a Medgyessykormány ismerte fel az egységes nemzeti érdek kialakításának szükségességét, és az "egy Magyarország” jelszavával meg is hirdette. A legmark ánsabban ezt a törekvést az idei március 15ére kibocsátott tizenkét pont képviselte, amely a nemzeti érdek prioritását és az "egy Magyarország” népszerű eszméjét összekapcsolta az európai integráció üzenetével. A kormány jobbára még csak feladatként foga lmazta meg a köztársasági eszme kialakítását, amely mögé a nemzet nagy többsége felsorakoztatható, és amelynek révén a nemzeti érdek a pártérdekek fölé emelhető. A kormányfő beszédeiben a mindinkább előtérbe kerülő köztársaság eszméje voltaképpen a nemzeti minimum és a liberális minimum egyesítésére és kölcsönös megerősítésére törekszik. A köztársaság eszménye azt sugallja, hogy mindnyájan "felnőtt”, azaz szuverén, autonóm, teljes politikai és szociális jogokkal rendelkező állampolgárok vagyunk, akiket össz eköt a közügyek, a közérdek és a közös "érzemények” világa. De csak a szociális és szolgáltató állam kialakítása, a jóléti rendszerváltás kiteljesítése hozza vissza az embereket a köztársaságba, és teszi részessé őket a társadalom egész életében. Máskülönb en csak azokban az igen ritka fennkölt pillanatokban lesz velünk a köztársaság, amikor a "zsarnokság” újabb feltámadása fenyeget, de a mindenkit átölelő közszférát, mint tartós és hatékony intézményrendszert, csak a zsarnoksággal szembeszálló mozgósításra nem lehet felépíteni. vissza A szerző politológus Arató Gergely A Nemzet, a Köztársaság és a Szociáldemokrácia A BlairSchröder féle "új középharmadik út" politikája, amely néhány éve még sokak számára a szociáldemo krácia követendő jövőjének látszott, mára válságba került, de nem bizonyultak hosszú távon sikeresnek a hagyományosabb francia és olasz kísérletek sem. A kérdés világos: a "szociáldemokrata évszázad" vége a szociáldemokrácia végét is jelentie? Ha nem, ak kor milyen új modellek hozzák el a mozgalom reneszánszát? Különösen éles ez a kérdés Magyarországon. Az elmúlt időszakban két fontos változás történt. Az európai csatlakozás felerősíti a nemzetről és globalizációról szóló vitákat, és szükségszerű változás okat hoz a baloldali politikában, hiszen a csatlakozás sokáig a szocialisták fő célja és viszonyítási pontja volt. A másik tény, ami meghatározza az MSZP feladatait, az a Medgyessy kormány létrejötte. Az Orbán kormány koncepciós "államépítésének", határo zott jobboldali társadalompolitikájának fényében világosabbá váltak a kontúrok és különbségek. A nagyobb gazdasági és külpolitikai mozgástér több lehetőséget ad az önálló koncepcióalkotásra. A szociáldemokrácia válasza a nemzet fogalmának kérdéséhez nem lehet kirekesztő, másokat kizáró. t. Ugyanakkor a nemzethez tartoznak természetesen a határainkon túl élő magyarok is. Ezért a "nemzeti politika" célja nem lehet más, mint az ország hagyományaiból is kiindulva, az itt illetve a határon túl élő honfitársain k érdekében történő politizálás megvalósítása. Természetesnek kell tekintenünk, hogy a politikának nem szabad többé arról szólnia, hogy "ki a magyar és ki nem", hiszen egyszer és mindenkorra tudomásul kell vennie minden politikusnak, hogy a nemzet tőlük fü ggetlenül létező fogalom, így pont ez a vizsgálódásnak álcázott kirekesztés árt a magyarság ügyének.
