Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-02
A románmoldovai kapcsolatok az elmúlt két évben rendkívül fagyossá váltak, miután a legutóbbi moldovai választások után alakult kormány azzal vádolta meg Romániát, hogy nem tartja tiszteletben az ország szuverenitását, hanem a Moldovai Köztársaság bekebelezésére törekszik. vissza BP0379 4 130 MTIb2044 EU/Günter Verheugen Magyarországon - sajtótájékoztató kod: BELP/eu/NKSZ fk: HU ld: Budapest, 2003. április 1., kedd (MTI) - A politikai megbeszélések nagy egyetértésben zajlottak, és azokon nem a múltról, hanem az előttünk álló feladatokról esett szó - hangoztatta Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős biztosa kedden, Budapesten, a kétnapos magyarországi látoga tását összefoglaló sajtótájékoztatón. A biztos üdvözölte azt a tényt, hogy Magyarországon széles körű konszenzus jött létre az európai uniós csatlakozásról. Közölte: a népszavazás izgalmas lesz, ám "idegeskedésre nincs ok". Günter Verheugen ut alt arra, hogy kedden a Budapest és Győr között közlekedő Európavonaton lehetősége volt beszélgetni a magyar társadalom keresztmetszetét adó szervezetek képviselőivel, és ők mind Európapártiak voltak. Szólt arról, hogy az Európai Unió az újonnan csa tlakozó országokkal dinamizmust kap. Günter Verheugen felhívást intézett valamennyi magyar választópolgárhoz, és arra kérte őket, vegyenek részt a döntési folyamatban. Mint mondta: nemcsak az a fontos, hogy pozitív eredménye legyen a népszavazáson, ha nem a magas részvételi arány is. A bővítésért felelős biztos úgy vélekedett, hogy a népszavazást függetleníteni kell a pártpolitikai szempontoktól. Kérdésre válaszolva elmondta: a kedvezménytörvényről a megbeszéléseken nem volt szó. Utalt arra, h ogy az Európai Bizottság ezzel a törvénnyel nem foglalkozik, az érintett felek egyike sem kérte a bizottságot arra, hogy valamit is tegyen ez ügyben. Günter Verheugen kérdésre válaszolva elmondta, hogy a csatlakozási szerződés aláírása után Magyarorszá gra is vonatkoznak majd az összeurópai feladatok. Ezek között említette, az európai alkotmány elkészítését, a közös kül- és biztonságpolitikát, az agrárreformot, a strukturális politika reformját és a 2006. utáni finanszírozás kérdéseit. vissza BP0348 4 230 MTIk1110 Románia - magyar egyetemi könyvtár Csíkszeredában kod: felsőfokú/nemzetiség/BELP/OKTA fk: RO ld: Csíkszereda, 2003. április 1., kedd (MTI) - Kedden hivatalosan felavatták a Sapientia - Erdélyi Mag yar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak könyvtárát. Lányi Szabolcs professzor, a romániai magyar magánegyetem csíkszeredai karainak dékánja köszöntő beszédében ünnepnek nevezte az eseményt. Balog László könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy már egy éve működik az intézmény, az avatóra a második olvasóterem elkészülte szolgáltatott alkalmat. Mint mondta, az intézmény könyvállománya 25 ezer kötet, az állomány gyarapodását számos hagyaték gazdagította. Ezek között SzentGyörgyi Mária, Jalki Istv án, André Kosztolany és Fábián Ernő hagyatékadományát említette. - A magyar kormány segítsége nélkül nem jöhetett volna létre és nem tartható fenn az intézmény - hangsúlyozta beszédében Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, aki hozzáfűzte: az egyetem fenntartásában oroszlánrészt kellene vállaljon a román kormányzat is. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében Erdélyt egy folyamatosan égő Alexandriai könyvtárhoz hasonlította. - Itt az ideje, hogy eloltsuk ezt a tü zet, és sorra nyissuk könyvtárainkat - hangsúlyozta. A csíkszeredai karok kurátora, Kolumbán Gábor beszédében azt emelte ki: az egyetemalapítók szándéka az volt, hogy a Székelyföldet peremvidékből centrummá fejlesszék. Egyed Ákos kolozsvári professzor, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja azonban arra figyelmeztetett, hogy a régi centrumokat, így Kolozsvárt sem szabad feladni. vissza
