Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-18
A Magyar Nemzeti Múzeum több, neves magyar politikus tollát is őrzi – tájékoztatta lapunkat Gál Vilmos muzeológustörténé sz. Kiállításon látható Antall József néhai miniszterelnök tolla, amellyel 1991. július elsején aláírta a Varsói Szerződés feloszlásáról szóló okmányt. Ezt Felipe Gonzales spanyol miniszterelnöktől kapta ajándékba Antall József. A múzeumban megtalálható Na gy Imre négyszínű tolla is, amelyet az ötvenes években, így miniszterelnöksége idején is használt. A kutatóknak nincs arról tudomásuk, hogy Nagy milyen alkalmakkor használta az írószerszámot. Számos magyar politikustól – például Kun Bélától, Horthy Miklóst ól vagy Kádár Jánostól – őriznek még íróeszközöket, ezek a tollak azonban csak később kerültek a múzeumhoz, így nem lehet őket utólagosan sorsfordító eseményekhez kötni – mondta lapunknak Gál Vilmos. vissza Esély vagy gyarmat i státus? Visszhangok a jövőre csatlakozó országokból NSZ • 2003. április 18. Az Európai Unió leendő tagállamaiban történelmi eseménynek minősítették a csatlakozási szerződés szerdai aláírását. A következő feladatnak a népszavazások sikeres lebonyolítás át tartják. A tízek közül Lengyelországban a legtöbb a bizonytalanság és az ellenérzés az unióval kapcsolatban. Varsó Lengyelországot megosztotta a csatlakozási szerződés aláírása: Lech Walesa volt államfő korszakos eseményről beszélt, de szerinte minde zt lehetett volna gyorsabban és okosabban csinálni, ha a posztkommunisták nem rontották volna el a dolgokat – írta az MTI. Bronislaw Geremek volt külügyminiszter a Kelet és Nyugat egyesítését emelte ki. A lengyel katolikus püspöki kar szóvivője azt hangsúl yozta, hogy az egyház számára nemcsak az integráció gazdasági, hanem kulturális és szellemi vetülete is fontos. A Lengyel Családok Ligájának vezetője ellenben úgy vélte, hogy a lengyel diplomácia történetében először született olyan szerződés, amely másodo sztályú taggá, gyarmattá süllyeszti az országot. A csatlakozást ellenző jobboldali körök a nemzeti érdekek elárulásának minősítették a szerződést, és Jan Olszewski volt kormányfő vezetésével arra kérték a társadalmat: a népszavazáson utasítsa el ezt a „ros sz szerződést”, amely elsőbbséget ad az uniós jognak a lengyel alkotmány felett, nem biztosít egyenlő jogokat a lengyel gazdáknak uniós társaikkal szemben, és nem szavatolja az élet, a család és az erkölcs védelmét. Pozsony Szlovákiában minden parlamenti párt és számottevő politikai erő támogatja az ország uniós csatlakozását, ezért bízom a népszavazás sikerében – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál, az integrációs kérdéseket felügyelő szlovák miniszterelnökhelyettes. Pavel Hrusovsky házelnök, a kormánypárti Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke viszont bejelentette: pártja olyan törvényjavaslaton dolgozik, amely megszabja, hogy Szlovákia nemzeti és állami szuverenitása érdekében milyen hatáskörökről nem mondhat le. A pártelnök többek között nem támogatná az euró bevezetését sem. A kereszténydemokraták javaslatát támogatja a két szlovák nemzeti párt is. Mikulás Dzurinda kormányfő viszont populistának nevezte a bejelentést. Vladimír Meciar, az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) elnöke azt ja vasolja, hogy a magyarországi tapasztalatokból kiindulva ötvenről harminc százalékra csökkentsék az eredményes referendumhoz szükséges részvételi arányt. A felvetést Dzurinda kormányfő elutasította. Prága Nem volt felhőtlen az öröm Csehországban sem. Vác lav Klaus államfő nem „szerelmi”, hanem „érdekházasságról” beszélt. – Prága teljesíti a csatlakozási szerződésekben és más dokumentumokban rögzített kötelezettségeit, megbízható partner lesz, s ugyanezt várja el az Európai Unió többi tagállamától is – mond ta. A cseh parlamenti pártok a kommunisták kivételével kiállnak az ország csatlakozása mellett. – Elvben nem ellenezzük hazánk integrációját, de nem olyan megalázó feltételekkel, amelyeket
