Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-17
vezetői elm ondhatták beszédeiket. A ceremóniára érkezőket a vendéglátó miniszterelnök, Kosztasz Szimitisz és külügyminisztere Jorgosz Papandreu fogadta. A helyszín kiválasztása természetesen nem volt véletlen. Hogy az aláírásra Athénban került sor, az ugyan annak v olt köszönhető, hogy jelenleg éppen Görögország tölti be az unió elnöki tisztét, ám az európai kultúra bölcsőjét jelképező Agóra a kontinens történelmi egységének üzenetét hordozza. A ceremónia múltat és jövőt egybefogó jelentőségét fejezi ki az is, hogy a csatlakozási szerződést aláíró vezetők egy oszlopsoron át egyenesen Európa egyedülálló kulturális jelképére, az Akropoliszra pillanthattak. A különleges helyszín azonban korlátozásokkal is járt: bár az Attalosz csarnok elég nagy méretű, a 28 ország delegá ciójából többnyire csak ötöt tag lehetett jelen. A magyarok közül az aláíró Medgyessy Péteren és Kovács László külügyminiszteren kívül Mádl Ferenc, jelenlegi, és Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök, továbbá Orbán Viktor, Horn Gyula és Boross Péter, vol t miniszterelnökök. A hét személyiség jelenlétét az tette lehetővé, hogy a luxemburgi kormányzat Medgyessy Péter kérésére az őt illető öt hely egyikét átengedte a magyar delegációnak, a görög rendezők pedig további egy helyet engedélyeztek számunkra. A mag yar delegáció többi tagja, köztük - a Fidesz kivételével - a négy parlamenti pártok frakcióvezetői, továbbá SzentIványi István, az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke, Juhász Endre brüsszeli főtárgyaló, az uniós párt tárcanélküli miniszteri posz t várományosa, és Balázs Péter a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára a közeli Zappion központban egyenes televíziós adás segítségével kísérhette figyelemmel a ceremóniát. Csakúgy, mint a sajtó képviselői, kivéve néhány szerencsés te levízióst és fotóst. A Népszava munkatársa az aláírások előtt megkérdezte Juhász Endre brüsszeli főtárgyalót, hogy vajon a magyar népszavazás és a tegnapi ünnepélyes aktus után már csak protokolláris események vannake hátra tényleges csatlakozásunkig, v agy - legalábbis elméletben - felmerülhetnek még akadályok. A főtárgyaló szerint csupán egy eljárási szakasz van hátra, melynek folyamán felmerülhetnek ugyan akadályok, ám ezek nem tartalmi jellegűek. Vagyis - mint Juhász Endre fogalmazott - "lehetnek még drámák az úton", elképzelhető, hogy egyikmásik ország saját nemzeti érdekei érvényesítésére használja fel az eljárást, de ez szerinte nem vezethet felvételünk megakadályozásához. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha valamelyik jelenlegi tagországban népsza vazást rendeznének a bővítésről. Juhász Endre kijelentette: a szerződéshez vezető úton egészséges, jó kompromisszum született, ahol nemcsak Magyarország engedett, hanem az unió is, mégpedig lényeges kérdésekben. Günter Verheugentől, az EU bővítésügyi biz tosától lapunk arra kereste a választ, vajon a magyarországi népszavazás és a csatlakozási szerződés aláírása után "kikövezett" úton halade már felvételünk, vagy elképzelhetőke még akadályok. Vannak olyan hangok az EUn belül is, amelyek ottani népszavaz ást követelnek. Válaszában Verheugen kifejtette: a mostani tagoknál rendezendő népszavazást sehol sem követelik jelentős erők. S mivel minden államban komoly parlamenti többség pártolja a ratifikálást, biztosra vehető, hogy jövő május 1én a bővítési folya mat sikerrel zárul - mondta Verheugen. - Az Ön szülőhazája, Németország most komoly gazdasági nehézségekkel küzd. Nem csökkentie ez a bővítés iránti lelkesedést? - kérdeztem végül az uniós politikustól. Verheugen szerint a bővítés iránt a német lakosságb an sohasem volt kifejezett lelkesedés, ám a ratifikációról a politikusok döntenek, és azok változatlanul teljes erővel támogatják ezt. Mádl Ferenc köztársasági elnök újságírók előtt elmondta: a környezetvédelem, a mezőgazdaság terén még fontos feladatoka t kell megoldanunk. Túlságosan nagyok ezen kívül a magyarországi jövedelmi különbségek is. E problémák megoldására jó lehetőséget kínál az EUtagság, már csak azért is, mert Brüsszeltől ehhez anyagi segítséget is kapunk. Feltettem SzentIványi Istvánnak, az Országgyűlés integrációs bizottsága elnökének is a kérdést: láte még akadályt EUcsatlakozásunk útján. A politikus szerint ilyen akadály már nincs. - Én azt szorgalmazom - mondta , hogy EUcsatlakozásunkat minél előbb ratifikálja a magyar parlament. Ugyanis csak így lesz erkölcsi alapunk arra, hogy más parlamenteket is erre bíztassunk.
