Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-17
Személyi számítógép (/100 fő) 30 11 Internethasználat (/100 fő) 31 13 Háztartási hulladék (éves szinten kg/fő) 534 394 Kórházi ágy (/100 ezer fő) 630 672 Euróval a zsebben átúszni a Dunát? Jövő májusi fizetésünket még nem euróban kapjuk, és egy darabig még azoknak is érdemes sorban állni útlevélért, akiknek a külföldi út kizárólag a korfui nyaralást jelenti. Azok a jogosultságok, amelyek ma az EU polgárainak többsége élvez, tőlünk még igencsak messze vannak. A csatlakozási folyamat egy évtizedig tartott, és az aláírással vagy a 2004. május elsejével sem ér véget. Bár a Sz lovénia, Szlovákia vagy Ausztria felé indulók már mától könnyített vizsgálattal juthatnak át a határon, de igazán sovány vigasz, hogy nem kapunk pecsétet az útlevelünkbe. Az is elképzelhető, hogy rövid időn belül csak a személyi igazolványunkra lesz szüksé günk az EU többi országában, de az igazi változásra legalább 2006 végéig vagy 2007 elejéig kell várnunk. A "határok nélküli Európa", uniós nevén a schengeni övezet eddig csak Hegyeshalomig tart majd, a határt pedig a mostaninál is szigorúbban ellenőrzik - így aztán egyelőre nem érdemes csónakkal nekivágni Párkánynál a Dunának. Az egységes európai pénz bevezetése sem megy egyik napról a másikra. Erre legkorábban 20072008ban van esély, de ehhez igen kemény gazdasági feltételek teljesítését várja el tőlünk a z EU. Ha pedig valaki nem bírja kivárni, hogy fizetését euróban kapja, szerencsét próbálhat valamelyik uniós tagállam munkaerőpiacán is. Az elvileg teljes szabadság azonban a tagság első éveiben alig érvényesül: Írország, Spanyolország, Svédország, Dánia, Hollandia és NagyBritannia ugyan bejelentette már, hogy korlátozás nélkül várja a magyar munkavállalókat, Németország vagy Ausztria azonban azt ígéri, amíg lehet, vagyis legalább két, legfeljebb hét évig bizonyos létszámkorlátokat fenntart az új tagokkal szemben. vissza Athénból tudósított: Rockenbauer Nóra Az oldalakat szerkesztette: Újvári Miklós Közreműködött: Dreissiger Ágnes, Gyükeri Mercédesz, Németh Szilárd, Kósa András, Sztankóczy András naptemaja@mhirlap.hu Mit tartalmaz a szerződés? NSZ • 2003. április 17. • Szerző: P. B. Két igazán lényeges mondatot tartalmaz az ötezer oldalas EUc satlakozási szerződés. Az egyik – mindjárt a szerződés elején – leszögezi, hogy tíz új taggal bővül az Európai Unió. Ugyanitt szerepel azon húsz nyelv felsorolása, amelyekre a dokumentumot lefordították (az Európai Unió tizenegy és a tagjelöltek kilenc hiv atalos nyelve). A másik fontos mondat – a szerződés mellékletében, a csatlakozási okmányban – azt rögzíti, hogy az EUjogszabályokat az újonnan belépő országokban is kötelező alkalmazni. Nem más ez, mint az EUjoganyag elsőbbsége, ami az alkotmánymódosít ást is szükségessé tette. Ez a mondat ráadásul úgy emeli be az egyezménybe a mára százezer oldalra duzzadt uniós törvényhalmazt, hogy a valóságban nem csatolja azt. Az átmeneti mentességeket a csatlakozási okmány mellékletében találjuk meg, országokra leb ontva. Az ötvenoldalas magyar részben vannak rövid, egykét éves átmeneti időszakok, de a szennyvíztisztítás terén például egészen 2015 végéig kaptunk haladékot az EUelőírások maradéktalan teljesítésére. Külön aláírta tegnap mind a huszonöt ország a csat lakozási szerződést és a záróokmányt. Ez utóbbi jegyzőkönyvekből, valamint egy- és többoldalú nyilatkozatokból áll; Magyarország nem tett különnyilatkozatot. Az ötezer oldalas megállapodás közel kétezer oldalnyi termék- és vállalatfelsorolást is magában fo glal.