Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-17
"Mi magyarok nem üres kézzel térünk haza Európába. A világ és Európa teljesítményének: művészetének, tudományának, sőt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül. Európa ismeri és elismeri a magyar múltat." "Évszázadok alatt gyűjtöttük össze mindazt az értéket, amit ma jd hivatalosan is a nagy európai örökségbe ajánlunk. És amelynek megismerésére minden európai barátunkat szeretettel hívjuk az új, korszerű, európai Magyarországra. Érezzék magukat otthon nálunk." Elemzők a beszédről: Szokatlan hangsúly a nemzeti büszke ség gondolatán Török Gábor politológus: A beszéd olyan volt, mint a kormány EUkampánya, abban az értelemben, hogy a középpontban nem az érdekek, hanem az értékek álltak. A miniszterelnök nem azt hangsúlyozta, Magyarország milyen jó szerződést köt a csatl akozással, hanem a sorsfordító részét emelte ki. Két nagy elemre bontható a beszéd. Egyrészt szólt a magyar választópolgárokhoz, ez egy nagy szavakkal teletűzdelt szakasz volt. Másrészt az európaiakhoz is szólt. Itt a párbeszéd fontosságát is kiemelte Medg yessy Péter. Ezenkívül, a szocialista politikusoktól mármár szokatlan módon, különösen nagy hangsúlyt kapott a nemzeti büszkeség gondolata is. Sükösd Miklós politológus: Négy fontos elemét látom a beszédnek. Első a történelmi szempont. Itt a miniszterelnö k utalt arra, hogy Magyarország visszaért Európába, oda, ahová mindig tartozott. Másrészt azt is hangsúlyozta, hogy nem üres kézzel térünk vissza, nemcsak kapunk, adunk is valamit, nemcsak hozunk Európából, viszünk is oda valamit. Medgyessy ugyanakkor utal t az áldozatokra is. A nemzeti egységbe mindenki beletartozik, az is, aki nemmel szavazott. Végül az "esély" szót emelném ki, az aláírás ugyanis egy folyamat része. Simon János politológus: A beszéddel egyetértettem, korrekt, vállalható szöveg volt, amely alkalmas arra, hogy nemzeti egységet kovácsoljon. Egyedül azt hiányoltam belőle, hogy a "szabadság" szó nem hangzott el, sem 1848nál, sem 1956nál. Pedig a magyar népről világszerte azt tartják, hogy egy szabadságszerető nemzet. A szabadságért való küzde lem olyan fontos volt mindig, mint a jogokért vagy a demokráciáért való küzdelem. A hármak levele: szocdemek egymás között Ha nem is lesz akkora jelentőségű, mint az iraki válság kapcsán megfogalmazott "nyolcak levele", mégis fontos dokumentumot tett kö zzé tegnap három európai szociáldemokrata kormányfő. Gerhard Schröder német kancellár, Göran Persson svéd miniszterelnök és Medgyessy Péter magyar kormányfő az athéni aláírásra időzítve azt írták közös cikkükben: új fejezet kezdődik a bővítéssel az Európai Unió életében. A hasonló, ismert fordulatokkal tarkított szöveg történelmi távlatokba helyezi az EUcsatlakozást, és azt kívánja, hogy 2010re Európa a legdinamikusabb, legversenyképesebb, leginkább fenntartható növekedési térséggé alakuljon. A közös levé l tegnap három napilapban, a német Die Weltben, a svéd Sydsvenska Dagbladetben, és a Népszabadságban jelent meg. Németország ugyanis kezdetektől ellenezte az iraki beavatkozást, Svédország semleges álláspontot foglalt el, Magyarországot pedig Amerikapárt inak tartották Posztosztogatás A három legfontosabb brüsszeli magyar poszt közül egyelőre csak az Európai Unióhoz delegált magyar nagykövet személye dőlt el. A főigazgatói és különösen a biztosi posztnál csak a jelöltek és önjelöltek neveinek kavargása l átható. Balázs Péter, a külügyminisztérium integrációs államtitkárságának a vezetője május közepén veszi át a brüsszeli magyar nagykövetség irányítását. Akkor tér haza onnan Juhász Endre, hogy Európaügyi miniszterként folytassa munkáját Budapesten. Balá zs Pétert tegnapelőtt már meghallgatta az Országgyűlés külügyi bizottsága, amelynek tagjai egyhangúlag támogatták a kinevezést. Balázs lapunknak úgy vélte, hogy a meghallgatásra egyrészt túl korán került sor, hiszen még nem írtuk alá a csatlakozási szerző dést, másrészt viszont túl későn, hiszen hétfőn a misszió vezetőjének - ez esetben még Juhász Endrének - már részt kell vennie az uniós tagállamok nagyköveteinek értekezletén, amely a legfontosabb döntéseket előkészítő szerv.
