Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-17
üres utakat és rengeteg rendőrt látott mindenfelé. És valóban, a görög rendezők megrettentek a várható tüntetésektől, és féltették - az amerikai elnököt leszámítva - a világ legnagyobb ha talmainak egy helyre gyűlt vezetőit. Ezért lezárták a belváros legfontosabb útjait, valamint a tengerparti főutat is, melyeket mindkét oldalon rendőrkordon állt végig, és ahol a delegációk autóin kívül csak az újságírókat szállító buszok száguldhattak végi g. A városlakóknak pedig maradt a szokásosnál is nagyobb közlekedési káosz, illetve a köröző helikopterek zaja. Nem jártak jobban a turisták sem, akik előtt zárva maradt nemcsak az aláírási ceremónia helyszínéül szolgáló agóra helyén álló Attalosz oszlopc sarnok, de a felette magasodó Akropolisz, valamint számos más múzeum is. Egy részük azért, mert már a jövő évi olimpiára készülve felújítási munkálatok folynak benne. A magyar idő szerint negyed háromkor kezdődő aláírási ünnepségre az Attalosz oszlopcsarno kba már egy órával korábban elkezdtek megérkezni a résztvevők, akiket a görög házigazda, Kosztasz Szimitisz kormányfő és Jorgosz Papandreou külügyminiszter üdvözölt a bejáratnál. Olyan volt az egész, mint egy Oscargála. Éppen csak a riporterek hiányoztak - az újságírók ugyanis a helyszín szűkössége miatt a sajtóközpontból csak kivetítőn keresztül figyelhették a nagy eseményt, ahogy a delegáció tagjainak többsége is erre kényszerült a konferenciaközpontban , akik rövid kis interjúkban kérdezhették volna a sztárokat: mely divattervezőnél csináltatták ezt a különleges ruhakölteményt? Igaz, a válaszok elég egyhangúak lehettek volna, a résztvevők elsöprő többsége ugyanis öltönyös férfi volt. Az ünnepség is leginkább egy díjkiosztó gála hangulatát idézte, per sze egy olyanét, ahol már előre ismertek a kitüntetettek. A miniszterelnökök egymás után léptek a pódiumhoz - az EU soros elnökét, Kosztasz Szimitiszt követően az országok alfabetikus sorrendjében , és háromperces beszédben üdvözölték az újakat vagy köszö nték meg a felvételt, illetve biztosították az EUt, hogy az ő befogadásukkal csak nyerhetnek. A sorból leginkább a belga és a brit kormányfő, valamint a francia elnök lógott ki, aki a transzatlanti kérdéseket feszegette. Chirac nem állta meg, hogy ismét f igyelmeztesse az új tagokat: tegyenek többet az európai egységért. Ez nyilvánvaló utalás volt arra, hogy több csatlakozó ország korábban támogatta az Egyesült Államok akcióját Irak ellen. Tony Blair egyébként váratlanul az utolsó helyről előreugrott a spa nyolok elé, és a vártnál korábban mondta el beszédét. Minden egyes felszólalás után az ország kormányfője és külügyminisztere kézjegyével látta el a mintegy 5000 oldalas csatlakozási szerződést. Medgyessy Péter tizenhatodikként emelkedett szólásra. A mini szterelnök arról beszélt, hogy véget ért a kettészakított Európa "hosszú, igazságtalan és szomorú évszázada". Majd köszönetet mondott "történelmünk és magánéletünk neves és névtelen hőseinek", Szent Istvánnak, Rákóczinak, az 1848as forradalom és 1956 hőse inek, a Nemzeti Kerekasztal tagjainak, és mindenekelőtt a magyar polgároknak, akik "családjukkal együtt rengeteg áldozatot hoztak az elmúlt esztendőkben." Nyilatkozatok az athéni tavaszban Mádl Ferenc köztársasági elnök a jövőben folyamatosan egyeztetni kíván a kormányfővel a csatlakozásig hátralévő feladatokról. Ezek közül a legfontosabbnak a fejlesztési programok elfogadását nevezte, mert szerinte meg kell teremteni a feltételeit a gyors felzárkózásnak. Magyarország gazdasági, politikai és kulturális s zempontból is a fejlődés új lehetőségeinek kapujában áll - mondta. Juhász Endre főtárgyaló a csatlakozási tárgyalásokat egy házvételi alkuhoz hasonlította. A végén mindent számokban és fogalmakban kellett kifejezni, de ezen fogalmak értelmezéséről még évt izedekig is vitázhatunk az EUval - vélte. A kormányváltások nem okoztak töréseket, egyrészt mivel az új kormány gyakorlatilag egy még a tárgyalások kezdetén tartó csomagot - pénzügyek, agrárkérdések - vett át, másrészt a már meglévő álláspontokon sem vált oztattak. Az igazi áttörést a folyamatban a 2000ben elfogadott bővitési menetrend és a svéd elnökség alatti tárgyalások jelentették, amikor hazánk lezárta a négy alapszabadságról szóló fejezeteket. Göncz Árpád volt köztársasági elnök: szombat délben el v oltam kettyenve, amikor a népszavazás részvételi adatait hallgattam, de megértem, hogy az emberek számára egy ilyen szervezeti jellegű lépés, mely csak hosszabb távon érezteti majd a hatását, nem olyan mélyen átélhető dolog, mint számunkra, akik keményen d olgoztunk érte, akiknek ez az életcélunkká vált. Szeretném, ha ez a mai nap azt az örömöt sugározná az emberek felé is, amit mi érzünk." Kovács László külügyminiszter szerint sok minden bizonyítja, hogy Magyarország érett a tagságra. Az Európa Tanács már 1990 őszén elismerte a demokratikus átalakulás eredményeit, de az érettség
