Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-16
névsorban, két régi közt egy új). Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy csatlakozásunk kedvezőtlen nemzetközi helyzetbe n, az EU eddigi legnagyobb válsága idején történik. Ezt nem lehetett előre kiszámítani. Az iraki háború az európai béke mindkét oszlopát - európai egység, transzatlanti szövetség - megrendítette. De ennek a helyzetnek nem csak hátrányi, veszélyei vannak. A közösségen belüli vita például nevetségessé teszi a csatlakozás ellenzőinek egyik legfontosabb érvét, hogy az EUban mindenkinek egy véleményen kell lenni. (Persze jobb lett volna ezt az érvet ártalmatlanabb példával cáfolni.) De fontosabb, hogy a most s zemmel láthatóan szükségessé vált új EU identitás kidolgozásában tevékenyen közreműködhetünk. Véleményünk és ami még fontosabb, szavazati jogunk lesz a "hogyan tovább?" megválaszolásában. Nyílt levelünkkel, amellyel állást foglaltunk az európai egységen tú l az atlanti szövetség mellett is, bedobtuk kalapunkat az arénába. Kifejezésre juttattuk, hogy nem bólogatni jövünk, hanem van véleményünk. Megdöbbentő volt a francia államelnök reakciója. Mutatja, hogy vannak olyan parnevü politikusok, akik saját vélemény üket tartják egyedül mérvadónak. Igazi politikus nem titulálja "neveletlennek" azokat, akik nem értenek vele egyet, mert tudja, hogy ez saját gyerekszobájának hiányára utal. (Le Monde: "Chirac kirohanása a francia diplomáciai stílus mélypontja"). De saját szempontjából rosszabb, hogy a francia érdekeknek ártott vele. Párizsnak a jövőben szüksége lesz az új tagok szavazatára. Támogatókat nem így kell szerezni. Csak remélhetjük, hogy az újak eléggé politikusok és jól neveltek lesznek ahhoz, hogy nem a francia elnök modorát, hanem saját, valamint a közösség érdekeit veszik figyelembe döntéseiknél. Timothy Garton Ash nálunk is jól ismert angol történész azt írja a "New York Review of Books"ban, hogy az újak friss szelet, új gondolatokat, új gondolkodásmódot h oznak a közösségbe. Ez bizonyára így van. Rá fogjuk nyomni bélyegünket az EUra, de ránk is hatással lesz ann ak felfogása, stílusa. Fontos, hogy egyik fél se zárkózzék el a másik nézetétől, ne tekintse, a többség véleményét kényszernek, saját eltérő álláspontja semmibevételének, hanem annak, ami: demokratikus játékszabálynak. vissza Románia és az iraki újjáépítés ügye Magyar Nemzet Online 2003. április 16. 6:30 Szerző: Wagner T. István Bukarest gyorsan be szeretné sepreni annak az egyértelmű szerepvállalásnak a hasznát, amelyet az USA mellett tanúsított az iraki háború kapcsán. A komoly problémákkal küszködő romániai gazdaság számára az újjáépítésben való részvétel is fontos, de ennél is nagyobb súllyal esik a latba az az 1,7 milliárd dolláros iraki tartozás, amelyet a Szaddámrezsim hosszú évek óta nem volt hajlandó törleszteni. A román pénzügyminiszter a múlt hét végén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésein vett részt Washingtonban, és ebből az alkalomból amerikai illetékesekkel is tárgyalt az említett kérdésekről. Mihai Tanasescu a megbeszélések után azt nyilat kozta, hogy washingtoni tárgyalópartnerei biztosították: létezik egy „ablak” a román cégek számára, ha azok az amerikaiak mellett részt akarnak venni az iraki újjáépítésben; az Egyesült Államok pedig Romániát azon államok között tartja számon, amelyeket tá mogatni fog iraki kintlevőségeik behajtásában. A washingtoni kormányzat képviselőinek a bukaresti tárcavezető egy 35 céget felsoroló listát adott át; ezek a vállalatok a kőolajipar, az energetika és az építés területén tevékenykednek. Bukarest azt is f elajánlotta, hogy részt vesz az iraki közigazgatási reform megvalósításában, tekintettel arra, hogy komoly tapasztalatokra tett szert a piacgazdaságra való áttérés terén. Ami a Kogalniceanui támaszpont ügyét illeti, hivatalos washingtoni döntés még nem s zületett, de egyre inkább úgy tűnik, hogy az amerikaiak maradnak a számukra rendelkezésre bocsátott keletromániai katonai bázison, amely jelenleg egy légi híd részét képezi. Egy központi román lapnak nyilatkozva a bukaresti amerikai nagykövetség sajtóatta séja kifejtette, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban is használni akarja a támaszpontot. Mark Wenig részletekbe nem bocsátkozott, de emlékeztetett arra, hogy az USA több változatot vizsgál az Európában lévő hadereje átcsoportosítása érdekében.
