Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-16
Mérsékelt felhajtás kíséri csak a tíz új tagállam csatlakozási szerződésének mai athéni aláírását, helyezte kilátásba Günter Ve rheugen. A bővítési biztos a Der Spiegel legfrissebb száma szerint azt is kénytelen volt megállapítani, hogy a bővítési lendület kifulladt. A hetilap úgy tudja, bárhol tárgyalt is Verheugen az elmúlt hetekben a tizenöt jelenlegi tagállamban, mindenhol olya n kételyeket fogalmaztak meg, hogy esetleg az egész bővítés nagy hiba. A kijózanodás azóta érzékelhető, hogy a keleteurópai belépésre várakozók Irak ügyében George W. Bush mellett álltak ki, és jelentősen elmélyítették az EU megosztottságát, írja a hambur gi Der Spiegel. A feltehetőleg alapvetően a német álláspontot tükröző íráshoz hasonló következtetést fogalmaz meg a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) jelentése is, amely szerint a gazdasági bajok közepette egyes EUtagok nem egyértelműen viszonyu lnak a bővítéshez. Az elemzőközpont is Verheugen egy közelebbről be nem határolt kijelentésére hivatkozik, amely szerint a ratifikációs folyamatban „történhetnek balesetek”. (A csatlakozási szerződést annak aláírása után az újak mellett a tizenötök parlame ntjeiben is ratifikálni kell.) Az EIU ambiciózusnak minősíti azt a tervet, hogy a folyamat lezárulhat az elkövetkező egy év során. A Der Spiegel egyben felidézi Joschka Fischer német külügyminiszternek három éve, a berlini Humboldt Egyetemen mondott besz édét, amelyben a keleti bővítést nélkülözhetetlennek ítélte meg, ugyanakkor felvetette egy szorosabban együttműködő uniós „élcsapat” létrehozásának szükségességét. Mint a német hetilap emlékeztet rá, április 29én Brüsszelben konzultációra ül össze a franc ia elnök, a német kancellár, valamint a belga és a luxemburgi kormányfő. A cél az, hogy biztonság- és védelempolitikai kérdésekben „sokkal szorosabb együttműködést” alakítsanak ki, fogalmazott Gerhard Schröder. vissza Eladó h etven román nagyvállalat - Zömében veszteséges cégeknek keresik gazdáját Világgazdaság [20030416] Románia elhatározta, hogy az idén magánkézbe ad 70, többségében adósságokkal és növekvő veszteséggel küszködő nagyvállalatot – közölte az APAPS privatizálá si hivatal. Elemzők és hivatalnokok egyaránt úgy látják, Románia EUcsatlakozása 2007ben attól függ, mennyiben sikerül privatizálnia a kedvezőtlen világpiaci kilátások ellenére a veszteséges állami nagyvállalatokat. Ovidiu Musetescu privatizálási miniszt er a Reuters tudósítójának kijelentette, az APAPS portfóliójának 95 százaléka az a körülbelül 70 nagyvállalat, amelyet az idén le kell állítani. Csak tíz olyan van köztük, amely az egyre élesebb piaci versenyben megállja a helyét. A többi hatvannak a priva tizálás át az akadályozta, hogy nem volt rájuk vevő, vagy olyan befektetők jelentkeztek, akik nem tudtak semmilyen biztosítékot felmutatni. Musetescu az APAPS eladásból származó bevételét körülbelül 117 millió dollárra becsüli. A miniszter kijelentette, a vállal atokat olyan befektetőknek igyekeznek eladni, akik ugyanazt a tevékenységet folytatják és csak kevés alkalmazottat bocsátanak el. A 23 leggyengébb vállalat körülbelül 23 000 dolgozót bocsát el, hogy vonzóbb legyen a befektetők számára. Az elbocsátottak 2024 havi bért kapnak végkielégítésként. Más vállalatok is folytatják az elbocsátásokat. Ezen a téren élenjár a brassói traktor- és a teherautógyár, a resicai és a vajdahunyadi acélmű. Musetescu elmondta, az olasz Landini traktorgyár érdeklődik a Tractorul B rasov iránt. Ez az olasz cég most akarja megnyitni buzaui összeszerelő üzemét. Más vállalatokat üzemekre felbontva, egyenként kell eladni. Az állami tulajdonnak csak 8,47 százaléka tartozik az APAPShoz, a közüzemek és energiatermelő vállalatok gazdája a z ipari minisztérium, amelyé a vagyon 48,6 százaléka. Musetescu azt mondta, a befektetők közül nem az ár, hanem a tőkeemelési képesség és a munkaerő ésszerű megtartása alapján választanak. Huszonhárom vállalat számára az átszervezés és az eladás az utolsó esély lehet a leállítás helyett. vissza Az Európai Unió most válik Europaivá Népszava 2003. április 16. Szerző: Kasza László
