Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-16
Országainkat különösen messzire visszatekintő közös múlt köti össze, amely abban a korban gyökerezik, amikor a XIX. században Németország egyes részei a svéd király uralma alatt álltak, és Magyarország számos térségében a magyar és a német kultúra, valamint a nyelv egy ütt élt. De ami a legfontosabb: Németország és Európa megosztottsága soha nem lett volna leküzdhető Magyarország bátor, forradalmi első tette nélkül, amellyel megnyitotta határait. Soha nem lett volna leküzdhető az olyan szoros emberi kapcsolatok és politi kai támogatás nélkül, mint amelyet Willy Brandt, Olof Palme és Horn Gyula személye példáz. A bővítés logikus következménye az 1989ben lezajlott békés forradalomnak, és az európai viszonyok javításáért kifejtett közös erőfeszítéseknek. Folytatja a nyugate urópai országokban ötven évvel ezelőtt megkezdődött folyamatot: a népek megbékélését Közép- és KeletEurópa országaival. Az Európai Unió politikai egysége a közös európai kultúrára és életmódra épül. Közös értékeinkben gyökerezik a konfliktusok békés mego ldását, valamint a politikai és gazdasági életben való részvételt biztosító, egyedülálló európai társadalmi modell. Éppen manapság, a jelenlegi világhelyzetben feladatot jelent és elkerülhetetlenné válik ennek a modellnek a továbbfejlesztése. Hiszen csak e gy olyan politikai rend képes hozzájárulni a népek békés és szabad együttéléséhez, amely garantálja az egyén elidegeníthetetlen jogait és szabadságát. Egy olyan politikai rend, amely megteremti a kibontakozás lehetőségét gazdasági és politikai értelemben egyaránt. A mi feladatunk, hogy állampolgáraink törekvéseit a demokrácia, a szolidaritás és a béke hármas európai alapelve mentén politika i valósággá alakítsuk. Közös jövőnk kereteit az Európai Unió jövőjéről szóló konventben jelöljük ki. Csak a demokratikus legitimációjú, áttekinthetően szervezett és politikai értelemben cselekvőképes unió képes a jövő feladatainak teljesítésére, és az áll ampolgárok érdekeinek hatékony képviseletére. A bővítést a kapcsolatok elmélyítésének kell kísérnie. A munka súlypontját az Európai Parlament, az Európai Tanács és annak döntéshozatali mechanizmusai, az Európai Bizottság, valamint az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának erősítése jelenti. A részt vevő országok mindvégig megőrizték identitásukat az európai integráció folyamatában, és e folyamat során a többi ország is részesülhetett a tapasztalatokból és az elért eredményekből. Ez igaz volt Ném etországra, Svédországra, és most már igaz lesz Magyarországra is. Az a feladatunk, hogy folytassuk és javítsuk ezt a folyamatot annak érdekében, hogy az Európai Unió politikai egységként cselekvőképes maradjon. A már huszonöt tagállamot tömörítő Európai U nióban nem a legkisebb közös nevezőt kell keresnünk, hanem a lehető legnagyobb egységet, amit csak a szolidaritás alapjain lehet kialakítani. A szolidaritás alapelve az Európai Unióban nem csupán gazdasági vagy pénzügyi szolidaritást jelent, nem csupán az áruk és a szolgáltatások cseréjét a közös gazdasági térben, hanem egyebek mellett és mindenekelőtt politikai szolidaritást jelent. Ennek körébe tartozik az, ahogy egymással tárgyalunk, és az is, ahogy közös felelősséget viselünk a közös érdekek képviselet e során, érvényesítve saját felelősségünket is. Sikerünk receptje az egyéni kezdeményezés és a közös cél. Ez teszi lehetővé, hogy felülkerekedjünk az országaink közötti különbségeken, és ez garantálja, hogy Európa most kialakuló önálló szerepében a béke és a jólét biztosítékaként lépjen fel – Európában és a világban egyaránt. Az uniónak már kidolgozott, sikeres stratégiái vannak erre, melyeket tovább kell csiszolni. A lisszaboni stratégia keretében közösen dolgozunk az európai gazdaság erősítésén, és az a célunk, hogy Európa 2010re a legdinamikusabb, legversenyképesebb, leginkább fenntartható tudásalapú növekedési térséggé alakuljon. Ezzel biztosítjuk a hosszú távú jólétet és a foglalkoztatást minden európai államban. Az igazságügyi és belügyi együttműködé s terén közös politikánk fejlesztésével a szabadság, a biztonság és az igazságosság közös Európáját kívánjuk megteremteni. Az Európai Unió kibővítése a jólét és a biztonság e közös terét tárja szélesebbre, az országaink állampolgárai és az európai népek kö zös javát szolgálva. Az európai egység azért született meg, hogy az európai államok közötti rivalizálás és háborúk helyébe demokratikusan kialakított politikai egységet állítsunk. A nemzetközi terrorizmus kihívásai és a tömegpusztító fegyverek veszélyei v ilágosan megmutatták, mekkora érték a béke, a szabadság és a demokrácia. Az Európai Unió felelős azért, hogy ezeket az értékeket fenntartsa és megóvja. Európa