Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-10
- Magam is léptennyomon tapasztalok ilyesmit, amikor a magyar falvakat járom. Ez érthető. A magyar annyit szenvedett idegen uralom alatt - legutóbb a szovjet megszállástól , hogy nem szeretné: ismét mások diktáljanak, ismét mások mondják meg, mit tehet és mit nem. Ez a félelem mélyen beivódott a lelkekbe, nem lehet hát csodálkozni azon, hogy a magyar nép, amelyet az elmúlt ötven év során oly sokszor becsaptak a politikusok, gyanakodva fogad minden "felülről" érkező szót. Nem szeretne ismét vesztese lenni egy politikai döntésnek, mint ahogy ez az ötvenes évek óta jó néhányszor előfordult. De ez a kép nem általános. Voltam olyan kis falvakban is, ahol félelem né lkül, örömmel és reménnyel várják a csatlakozást. Ön, akinek oly sok évtizedes uniós tapasztalata van, és akire annyira hallgatnak az emberek, bizonyára elmondta nekik, hogy a mezőgazdaságból élők sem lesznek a csatlakozás vesztesei... - Elmeséltem nekik egy példát egy kis alsóausztriai faluról, amely - még mielőtt Ausztria belépett volna az unióba - szinte teljesen elnéptelenedett. A falu földje sovány, túl mostoha az időjárás ott ahhoz, hogy mezőgazdasági művelést lehessen folytatni. Az emberek meguntá k a kínlódást, és inkább másfelé vették az útjukat. Most a falunak ügyes polgármestere van, aki kihasználva az unió nyújtotta támogatást, belefogott a környezetbarát energia hasznosításába, és ma ez a falu az egyik legsikeresebb az országban. Visszatértek, akik egykor elhagyták, mert jobb életkörülményeket találnak otthon, mint a városban. Már miért ne lenne sikeres a magyar mezőgazdaság, amelyik mindig talpon tudott maradni, sokkal mostohább körülmények között is?! Mostantól olyan plusztámogatáshoz jutnak a mezőgazdaságban dolgozók, amilyent még soha nem kaptak, és biztos piaci értékesítési rendszerbe kerülnek. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy kiszámítható, nyugodt piaci körülmények között a magyar mezőgazdaság mindig kimagasló teljesítményt ny újtott. Így volt ez - és nem hazabeszélek - az OsztrákMagyar Monarchia idején is, amely kicsit hasonlított az unióhoz, no nem politikai, hanem gazdasági szempontból, hiszen volt vámunió és közös piac. Akkor Európában csodálták a magyar mezőgazdaság teljes ítőképességét. Nem lesz ez most sem másként. Talán csak annyi az üröm az örömben, hogy fennállása óta az unió most van a legsúlyosabb válságban, amelyet az iraki háború idézett elő. Mennyire látja kibékíthetetlennek az ellentéteket? - Nem kell ezt olyan komolyan venni. Viták voltak eddig is, lesznek ezután is. Ez természetes; a viták elengedhetetlenek a továbblépés szempontjából. Mint európai politikus azt mondom, hogy Franciaország nem lehet meg Anglia nélkül, és fordítva. Az unióban ez a két ország olya nnyira egymásra van utalva, hogy egyik sem tehet komolyabb lépést a másik nélkül. Meggyőződésem, hogy ezen a nézeteltérésen, amit a mostani háború okozott, igen könnyen és hamar túljut az Európai Unió. Chirac elnök, levonva a tanulságot a második öbölhábo rú előtti politikai vitákból, azt szeretné, hogy az uniónak önálló hadereje legyen. Egyetért ezzel? - Abszolút mértékben. Az unió csak akkor tudja hatásosan érvényesíteni külpolitikáját, ha katonailag is alá tudja támasztani. Ehhez hatalmas hadsereg kell ... - De hát rendelkezésre áll. Ott van a német, a francia, az angol, a spanyol, az olasz hadsereg. Talán összevonva nem elég erős? Csak közös akarat kell hozzá, hogy ez a gigantikus katonai erő egységesen, egységes irányítás alatt, egységes politikai aka ratnak megfelelően lépjen fel. Nem támadólag, hanem elrettentő erőként. Ha ezt sikerül elérni, az EU igazi nagyhatalommá válik. Otto von HabsburgLotharingen, osztrák főherceg, IV. Károly osztrák császár, magyar király és BourbonPármai Zita királyné fia 1912. november 20án született az alsóausztriai Reichenauban. Az Osztrák Köztársaság kikiáltása után (1918 novembere) apjával Svájcba, majd Madeira szigetére száműzik. A löweni egyetemen tanul állam- és társadalomtudományt. 1922től ő a Habsburg család f eje. Belgium német megszállása elől New Yorkba menekül, ahol Roosevelt elnököt igyekszik meggyőzni a Dunai Konföderáció létrehozásának fontosságáról. A háború után visszatér Európába, Spanyolországban és Franciaországban él. 1961ben lemond trónigényéről. 1978tól német állampolgár, a CSU képviselőjeként az Európai
