Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-10
– Ma is aláírnám a nyolcak levelét, amely több szempontból hasznos volt. Irak lehetőleg békés leszereléséhez szükség van erőteljes euroatlanti nyomásra. A nézetek közelítés e érdekében a levél segített összehozni a februári rendkívüli európai uniós csúcsot. A levél nyomán alakult ki az a számomra is elfogadható európai álláspont, amely elismeri egy valódi probléma – az iraki tömegpusztító fegyverek kockázatának – létezését, I raknak az ENSZ segítségével történő, lehetőleg békés leszerelésének szükségességét és azt, hogy legvégső megoldásként nem lehet kizárni az erő alkalmazását sem. A levél segítette az európai dialógust, amely nélkül sem a tizenötök, a bővítés után pedig a hu szonötök Európája sem tud működni. – Éreztee, hogy francia részről sajnálják a nyolcak levelére adott válasz hangvételét? – Jacques Chirac köztársasági elnökkel és JeanPierre Raffarin kormányfővel ugyanazt a nagyon közvetlen viszonyt érzékeltem, mint a t avaly novemberi látogatásomkor. Érzésem szerint Chirac elnök úr ma már nem így nyilatkozna a nyolcak levele kapcsán. – A Chirac elnökkel folytatott megbeszélés után ön azt mondta: egy bizonyos ponton túl elkerülhetetlen az erő alkalmazása. Amerika március 17ét tartja végső határidőnek. A NATOszövetséges Magyarország számára a dátum egybeesike azzal az idővel, amelyen túl már csak az erő alkalmazása lehetséges? – Tisztában vagyok vele, hogy létezik egy időpont, amin túl elfogy a türelem. A békének azonban minden esélyt meg kell adni, a dátumokat is ennek megfelelően kell kezelni. Irak leszerelését a transzatlanti szövetség közös fellépésével, nemzetközi jogi keretekben kell elérni. A nemzetközi jognak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha az erő alkal mazása elkerülhetetlenné válik. – A válság egyik tétje az USA és Európa jövőbeli kapcsolata. Franciaország ezt kettős alapra – szövetségesi kapcsolatokra, de egyben globális ellensúlyra – akarja építeni. E felfogás elfogadható? – Meggyőződésem, hogy a tran szatlanti együttműködésnek nincs alternatívája. Amerikának és Európának kölcsönösen szüksége van egymásra. Ennek tudatosításához elengedhetetlen az egységes európai álláspont, amely nélkülözhetetlen az általam megértett amerikai szándékok európai támogatás ához is. Amerikának és Európának vannak közös érdekei, és az is természetes, hogy egyes kérdésekben az USAt és Európát másmás megközelítés vezérli. A nyolcak levelének egyik célja az volt, hogy Washington ne egyoldalúan lépjen, hanem a transzatlanti közö sség egységesen cselekedjen. Aminek Ir ak ügyében meg kell történnie – lehetőleg békés úton, de legvégső esetben erő alkalmazásával – , az szintén közös fellépés eredménye legyen. – Elképzelhetőnek tartjae, hogy ön esetleg közvetítő szerepet játszhatna a transzatlanti vitában? – Magyarország ne mzetközi szerepét és az én személyemet egyaránt a helyén kell értékelni. Egy ilyen feladatra amúgy sem lehet jelentkezni. Felkérés nélkül is folyik konzultáció. De ez a természetes, s ez szolgálja Magyarország nemzetbiztonságikülpolitikai érdekeit, az ált alunk nagyon fontosnak tartott transzatlanti viszonyt is. – Irak kapcsán említette, hogy egyszer elfogy a türelem. Magyarország számára elfogadható lennee, ha az USA egyoldalú, vagyis ENSZkereteken kívüli katonai akciót indítana? – E kérdéssel egyelőre nem foglalkozom. Reményeim szerint az Irakra nehezedő nyomás eredményes lesz. Még mindig elkerülhető a háború, s ezért mindent meg kell tenni. vissza SzerbiaMontenegró: vízumengedmény Medgyessy levele a vajdaságiak uniós beutazásáról NSZ • 2003. március 10.
