Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-08
Amikor 1996ban az MLP hatalomra került, két évig levette a napirendről a csatlakozás kérdését. A kormányrudat 1998ban visszaszerző konzervatívok azután erőltetett üte mben haladtak a tárgyalásokon, közel nyolcvan engedményt préselve ki Brüsszelből. Köztük olyanokat, amelyek a semlegességükre és katolikus hitükre büszke máltaiak szemében kiemelt jelentőségűek (például az abortusz tilalma). A vallettai tárgyalóküldöttség joggal hivatkozik arra is, hogy az összes tagjelölt közül (arányaiban) a legkomolyabb EUtámogatást sikerült kiverekednie, mégpedig 191 millió eurót három évre. Természetesen az is megnyugtatóan hathat a szigetlakókra, hogy tagfelvételük esetén egyedülálló nyelvük, a latin betűvel írt, arab alapokon álló máltai az EU egyik hivatalos nyelvévé válik. A helyi lapok általában igyekeznek a vitán kívül maradni, inkább az eltérő vélemények bemutatására és ütköztetésére szorítkoznak. Mint a Times of Malta találóan írta: az az állásfoglalásuk, hogy nem foglalnak állást. Ehelyett a legkülönbözőbb köröktől idéznek. Az olvasó megtudhatja például, hogy a Társadalmi Akció Mozgalom támogatja az EUtagságot, mert ettől reméli a korábban Európát sújtó háborúk végérvényes me gszűnését (Szicília és Tunézia között Málta a tengeri hadi utak kereszteződésében helyezkedik el). A gyógyszerészek szervezete is úgy értékeli, hogy a szakma nyer az EUbelépéssel. A máltai szállodaszövetség egyértelműen az idegenforgalom fellendülését vár ja a csatlakozástól (az ország nemzeti jövedelmének egynegyedét a turizmus adja). Az MLP szóvivője, George Vella viszont aggályait fejezi ki a külföldi munkaerő beáramlásával kapcsolatban, ha majd lejár a hétéves korlátozás. A közvéleménykutatók szerint jelenleg a szavazásra jogosultak 49 százaléka támogatja a belépést, a keményen ellenzők aránya 22,3 százalékos, és a fennmaradó bizonytalanok akár el is dönthetik a referendum kimenetelét. Ha viszont az kedvező eredménnyel zárul, kétségkívül ígéretes kezde t lehet az EUbővítésre vonatkozó népszavazások sorában. vissza A békés megoldás lenne a kívánatos Magyar Hírlap 2003. március 8. Korai még arról beszélni, mit tenne Magyarország, ha az Egyesült Államok egyoldalú katonai lépésre szánná el magát Irak ellen, közölte Medgyessy Péter miniszterelnök, miután Párizsban tárgyalt Jacques Chirac francia elnökkel. A magyar álláspont egyébként teljesen egybeesik a franciával abban, hogy ha mód van rá, ezt a célt békés eszközökkel kell elérni, tette hozzá. Blair telefonált Medgyessynek Tony Blair brit miniszterelnök péntek délután felhívta a párizsi látogatáson lév ő Medgyessy Péter magyar kormányfőt, és konzultáltak a Biztonsági Tanács Irakról délután kezdődő ülése elé terjesztendő, kompromisszumosnak szánt brit javaslatról. A telefonbeszélgetésről Gál J. Zoltán kormányszóvivő tájékoztatta az MTIt. Medgyessy Pé ter franciaországi látogatása – csakúgy, mint az Egyesült Államok elnökével, a NATO vezetőivel és másokkal folytatott eszmecseréi – azt a célt szolgálták, hogy az iraki válság körülményei közepette garantálják Magyarország biztonságát és békéjét. Ezt maga a kormányfő jelentette be, miután egy órán keresztül tárgyalt Jacques Chirac francia elnökkel az Élyséepalotában. A miniszterelnök szerint a magyar álláspont teljesen egybeesik a franciával abban, hogy ha mód van rá, ezt a célt békés eszközökkel kell elé rni. Budapest szerint azonban egy ponton túl nem tűrhető, hogy Irak semmibe vegye az ENSZhatározatokat, így legvégső soron nem lehet kizárni a katonai erő alkalmazását. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a francia vétó témájáról nem volt szó. Ugyancsak ké rdésre felelve korainak ítélte annak megválaszolását, milyen magatartást választana esetben, ha a Biztonsági Tanács határozatának hiányában az Egyesült Államok egyoldalú katonai lépésre szánná el magát. Ez a téma ma még nem időszerű – mondta Medgyessy. A "nyolcak” levele sem került érdemben szóba a megbeszélésen, de érintették, mondta Medgyessy, aki az első keleteurópai vezető, akit a francia államfő indulatos brüsszeli kijelentése óta Párizsban fogadott.