Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
Az erdélyi magyar és általában a romániai közvélemény számára nem ismeretesek azok a módosító tervezetek, amelyekkel a Medgyessykormány a kedvezménytörvé nyt kívánja korrigálni. Mind a román kormány, mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára mérföldkő az az egyezmény, amelyet Orbán Viktor és Adrian Nastase miniszterelnökök írtak alá 2001. december 22én. Később, amikor az MSZP és az SZDSZ a kedvezménytörvény módosításával kezdte riogatni a határon túli magyarokat, akkor Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint az RMDSZ belső ellenzéke, élén Tőkés László református püspökkel és Toró T. Tibor parlamenti képviselővel, a Reform Tömörülés nevű RMDSZplatform elnökével, egyhangúlag szembeszálltak a módosítások szándékával. Utóbbi két személyiség ma is határozottan ellenzi a státustörvény csonkítását, eredeti rendeltetésének megváltoztatását. Markó Béla álláspontja valamelyest "puhult", mert elfogadj a "a nemzetközi normákhoz való igazodást", azzal a kikötéssel, hogy például az oktatási támogatásokat kaphassák továbbra is a jogosult családok közvetlen módon, és a kedvezménytörvény maradjon érvényben a két ország európai uniós csatlakozása után is. A bukaresti kormány és kormányfő sokáig kitartott amellett, hogy az Orbán- Nastase egyezmény megfelelő keretet nyújt a státustörvény romániai alkalmazásához. Később, az MSZP és az SZDSZ módosítási szándékairól értesülve, a román kormány is hasonló elvárásain ak adott hangot, de megelégedett volna azzal, ha a változtatás az OrbánNastase egyetértési nyilatkozatban fogaltak szerint történik. Bizonyos európai tisztségviselők, jelentéstevők státustörvényellenes ügybuzgalmától felbátorodva azonban Bukarest is az e redeti elvárásnál több módosítási kérést fogalmazott meg. Ez bűvös kör, hiszen a nyugateurópai tisztségviselők "hadjárata" a román diplomácia kitartó "kulisszakilincseléseinek" is a következménye. A magyar kormánnyal és az RMDSZszel a mosolydiplomáciát a lkalmaztak, ám az európai fórumokon barátságtalanabb eszközöket is bevetettek azért, hogy akadályozzák a kedvezménytörvény eredeti alkalmazását. Gond az is, hogy az RMDSZ kormánykoalíciós, majd kormányszövetséges parlamenti tevékenysége miatt NyugatEurópá ban és Amerikában az a torz kép alakult ki, mint ha megoldódott volna az erdélyi magyarság helyzete, jogorvoslást nyertek volna a nemzetiségi sérelmek. Erdélyben sokan a magyarromán ket tős állampolgárság bevezetésével védenék ki a státustörvény esedékes csonkítását. A kettős állampolgárság majdani bevezetését támogatja a Reform Tömörülés is, amely javaslatot fogalmazott meg a magyar Országgyűlésnek azzal a céllal, hogy az új alkotmány té telesen rendelkezzen a határon túli magyarság anyaországi különleges státusáról, a Magyar Köztársaság alkotmányosan is vállaljon felelősséget a határon túli magyarok sorsáért. Nyomásgyakorlás A sokat halogatott, február 27én végre megvalósult szlovákmagyar külügyminiszteri találkozó előtt két nappal a magyar külügyi szóvivő nyíltan bírálta Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, mondván: nem jól értelmezi a legújabb kedvezménytörvénymódosításban foglaltakat. A szóvivő ráadásul szembeá llította vele Markó Bélát, akit megdicsért, mert az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a romániai magyarságnak már megfelel a tervezet. Eduard Kukan és Kovács László találkozója előtt ez a módszer meglehetősen szokatlannak tűnt. A Heti Válasz kérdésére, nem é rzie úgy, hogy a magyar külügyminisztérium nyomást akart gyakorolni az MKPra, Bugár Béla kijelentette: "Ha ez nyomásgyakorlás a magyar külügy részéről, akkor melléfogott. Mi már megszoktuk, hogy állandó nyomás alatt vagyunk, ezért nem hiszem, hogy ez a m ódszer sikerrel járna. Szerintem mindenkinek meg kell tanulnia tisztességgel együttműködni. A lényeg: ha van egyezség, akkor minden érvényes, ha pedig nincs, akkor tovább kell tárgyalni." A magyar külügyi szóvivő azt is sejtetni engedte, hogy érdekellent étek lehetnek az RMDSZ és az MKP között. Bugár szerint nem erről van szó. "A legutolsó Máérten egyetértés volt abban, hogy kétféle módon lehetne rögzíteni az oktatási támogatást, mert az, ami jó nekünk, nem biztos, hogy megfelel a vajdasági vagy a romániai magyaroknak. Ami egészen természetes dolog, ezért nem kell ettől a megállapodástól visszalépni. Abban egyeztünk meg, hogy a törvény 14. paragrafusának lenne egy A és egy B pontja, s mindegyik nemzeti kisebbség azt választja, amelyik neki megfelel. Szerint em ezzel nem lehet gond. Ha a mi
