Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
jogrend okán is vagy módosítani, vagy érvényteleníteni lesz kénytelen" - írta a két politikus találkozójáról a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Hivatalos szlovákiai látogatásának második napján Nastase Po zsonyból Zólyomba (Zvolen) utazott, ahol román katonasírokat koszorúzott meg, majd a délutáni órákban Szlovákiából Svédországba repült. A kárpátaljai központi információs iroda a napokban fogadta a magyar- és hozzátartozói igazolványok iránti százezredik kérelmet. A hír kapcsán Gulácsy Géza, a központi információs iroda vezetője a Beregszászon kiadott Kárpátalja című hetilap csütörtökön megjelent számának nyilatkozva elmondta: a Kárpátmedencében Erdély után másodikként Kárpátalja lépte át a százezres határt, ami önmagában is jó eredménynek szá mít. A magyarság lélekszámához viszonyítva azonban nyilvánvaló, hogy Kárpátalján volt a legnagyobb az érdeklődés a magyar- és hozzátartozói igazolványok iránt, hiszen azt az érintetteknek mintegy 64 százaléka igényelte - tette hozzá. vissza Milosevics neje a vádlottak padján Népszava 2003. március 7. Még közel negyven vádemelést tervez a hágai Nemzetközi Törvényszék A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) 2004. végéig még várhatóan 3540 feltételezett háborús bűnös ellen emel vádat - közölte a Revija D című podgoricai hetilappal Florance Hartmann, a hágai ügyészség szóvivője. Hartmann szerint Carla Del Ponte főügyész Hágában európai diplomaták előtt tett említést a vádlottak várható számáról. Azt mondta, hogy 2004. végéig, ami kor is "lejár a nyomozásra előirt idő", a törvényszék 3540 személy ellen emel még vádat. A szóvivő szerint nemcsak a szerbiamontenegrói vádlottakról, hanem horvátországi, boszniai és koszovói feltételezett háborús bűnösökről is szó van. A szóvivő nem t itkolta, hogy a törvényszék nyomoz Momir Bulatovics volt jugoszláv miniszterelnök és Branko Kostics, a volt Jugoszlávia utolsó elnökségének montenegrói tagja ellen. Hartmann szerint az összegyűjtött bizonyítékoktól függ, hogy vádat emelneke ellenük is. A podgoricai hatóságok megígérték, hogy ellenőrzik azokat az információkat, amelyek szerint Radovan Karadzics volt boszniai szerb elnök korábban Montenegróba menekült. Hága meg van győződve róla, hogy az ugyancsak népirtással vádolt Ratko Mladics volt boszni ai szerb hadseregparancsnok Szerbiában tartózkodik - mondta Hartmann, aki szerint ezt már Belgrádban sem cáfolják. Az NT ügyészsége eddig 81 feltételezett háborús bűnös ellen emelt vádat, közülük 16ot már elítélt a bíróság, s 24 még szökésben van. Karadz icon és Mladicon kívül a legkeresettebb szökevények közé tartozik Ante Gotovina horvát tábornok, akit a horvátországi szerbek terhére elkövetett háborús bűncselekményekkel vádolnak. Az eddigi ítéletek közül a legenyhébb három év szabadságvesztés, a legszig orúbb 40 év börtönbüntetés volt. A legsúlyosabb büntetést Goran Jelisics kapta, aki több tucat nem szerb nemzetiségű polgári lakost gyilkolt meg a boszniai Brckóban. Radiszlav Krsztics boszniai szerb tábornok volt az első, akit népirtás vádjával ítéltek el , egyelőre nem jogerősen. Krstic 46 évet kapott, de óvást emelt az ítélet ellen. A hágai törvényszéket 1993ban alapították, az évi százmillió dolláros költségvetéssel működő bíróságnak több mint 1200 alkalmazottja van. A Szlobodan Milosevics fémjelezte j ugoszláv éra több politikusa ellen indul bírósági eljárás a jövő héten, Belgrádban. Ennek érdekessége, hogy a vádlottak padján foglal helyet a volt jugoszláv elnök felesége, Mira Markovics, a rossz emlékű Jugoszláv Egyesült Baloldal valamikori elnökasszony a - írja a B92 rádió. A politikusokat avval vádolják, hogy közük volt bizonyos illegális lakásügyi tranzakciókhoz. Mira Markovicsot pedig felelőssé teszik amiatt, hogy a JUL vezetőjeként visszaélve hivatali helyzetével lakást ajándékozott unokája nevelőnő jének, Pesics Ilonának. Március 13án Mira Markovics mellett a vádlottak padján foglal majd helyet Zsivko Knezsevics, a korábbi szerbiai kormány titkára, Mihalj Kertesz, a vámhivatal volt igazgatója és Bratiszlava Morina korábbi menekültügyi főbiztos. vissza