Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-07
katonai siker után), míg Európa számára váratlanul felkínálta a "nép hangja” és az elitpolitika közötti összhang, valamint az "Europepuissance”, Európa önálló geopolitikai szereplőként való megjelenésének a lehetőségét. Franciaország – végső soron Chirac elnök – eltökéltségétől függ, hogy Európa mint "önmaga fölött szabadon rendelkező politikai unió” (Alain Duhamel) megszületike avagy sem. Mivel egyedül a "régi Európa” eléggé gazdag ahhoz, hogy ne lehessen megvásárolni, Franciaországnak, mint e kivételes jelentőségű civilizációs térség vétójoggal rendelkező államának – nem a saját "dicsősége” miatt, hanem az Európai Unió fennmaradása érdekében – nem szabad meghátrálnia. Ez egy olyan – majdn em pascali mélységű – "kénytelen fogadás” (nécessité de pari), amely minden EUtagállamot és minden, az EUhoz csatlakozni kívánó államot válaszút elé állít. Ha ezt a háborút Amerika nemzetközi felhatalmazás nélkül lesz kénytelen elkezdeni, és egyre nagyob b a valószínűsége, hogy ez így lesz, azok a tagállamok, amelyek a legcsekélyebb mértékben is részt vesznek majd benne, illetve támogatják azt, gyakorlatilag kirekesztik magukat a háború és az egész nemzetközi jogrend kérdésében most végre világosan és egyé rtelműen körvonalazódó közös európai kül- és védelmi politika kialakításából. Ezzel – minden ellenkező látszat ellenére – a háborús párt tulajdonképpen elősegíti, hogy az EU "új globális hatalmi központtá váljon”, amint azt Charles A. Kupchan The End of t he American Era című, tavaly decemberben megjelent könyvében megjósolta. Egy ilyen rendkívüli horderejű nemzetközi válság és geopolitikai átrendeződés nélkül Franciaország és Németország soha nem remélhette volna, hogy döntés elé állíthatja mind az alapító tagállamokat, mind pedig a később csatlakozókat. Az máris nyilvánvaló, hogy ahhoz a "sorsközösség”hez, amelyre hivatkozva az Élyséeszerződés januári évfordulóján a két említett ország gyakorlatilag egy duális állam megteremtésének részletes tervével áll t elő, nemcsak Belgium és Luxemburg, de Ausztria is hozzátartozik. Olaszország helye természetes módon ugyanitt van, és biztosra vehető, hogy egy új, Berlusconi utáni kormány az európai sorsközösség logikája szerint, nem pedig annak ellenére fog cselekedni . Végül az ENSZfelhatalmazás nélküli háborút határozottan elutasító Svédország, Finnország és Görögország valószínűleg szintén támogatni fogja a Franciaország és Németország által képviselt kül- és biztonságpolitikai alapelveket. Ebben a számos előreláth atatlan elemet magában rejtő helyzetben döntő fontosságú, hogy a "neokaroling” maghoz a volt kommunista országok közül is minél többen csatlakozzanak. Románia és Bulgária az Amerikával fenntartott "stratégiai partnerség”et egyértelműen fontosabbnak tekint i az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatainál. Amikor néhány nappal ezelőtt Bukarestben az egyik politikai elemzőnek felhívtam a figyelmét arra, hogy az egyoldalú amerikai orientáció veszélybe sodorhatja 2007es EUcsatlakozásukat, azt a meglepő választ adta, hogy a román politikusok pontosan tudják, ilyen rövid idő alatt úgysem lesznek képesek teljesíteni a csatlakozással járó gazdasági és jogi követelményeket. Ha Romániának és Bulgáriának, a jelek szerint, nincs vesztenivalója, a politikai kultúra és a gazd asági fejlettség tekintetében a "régi Európá”hoz közelebb álló középeurópaiaknak nagyon is el kell gondolkodniuk azon, amit Romano Prodi február végén Budapesten mondott: némi következetlenségre vall, hogy miközben meg vannak győződve arról, hogy jólétük et az Európai Unió szavatolja, biztonsági kérdésekben kizárólag az Egyesült Államokra hagyatkoznak. vissza A szerző politológus Gyorsan terjed az üzleti kémkedés Romániában Világgazdaság 2003. március 7. A román kormá nyfő kijelentette, hogy a legutóbbi kabinetülésen felkérték a pénzügyminisztériumot az üzleti környezet javítására alkalmas lehetőségek elemzésére, ezen belül az eljárások egyszerűsítését és a megszerzendő engedélyek számának csökkentését célzó intézkedése k vizsgálatára. Adrian Nastase egy pozsonyi üzleti fórumon beszélt, ahol elmondta, hogy a kormányülésen gyakorta megvitatják, milyen lépésekkel lehetne csökkenteni a vállalkozók adminisztratív terheit, rá kellett azonban jönniük, hogy a pénzügyminisztérium apparátusa leleményesebb és gyorsabb. Minden kormánydöntésre következik ugyanis két vagy három ellenreakció, amivel mindent összekuszálnak. A kormányfői nyilatkozatot ismertető Mediafax hírügynökség csütörtökön egyúttal beszámolt a román hírszerző szolgál at (SRI) jelentéséről, amely az üzleti kémkedésnek az országban való gyors terjedését ismerteti. Mint az ügynökség rámutat, az